A kétspórás csiperke, a nálunk is minden boltban kapható fehér gomba génjeinek átszerkesztését a viharos gyorsasággal elterjedt CRISPR/cas9 nevű módszerrel még tavaly októberben oldotta meg a Penn State University kínai származású genetikusa, Dzsinjong Jang. Ehhez egyetlen bázispárt kivágott a DNS egyetlen génjéből, amitől egy bizonyos enzim aktivitása 30 százalékkal csökkent. Ettől a gomba oxidációja, barnulása jelentősen lelassult.

Habár semmilyen idegen organizmus, baktérium vagy más növényfaj génjét nem használta, az eljárás mégiscsak génmanipulációnak számít, így Jang engedélyt kért az agrártárcától (USDA), amely a napokban azt közölte, az eljárás és a termék nem szorul szabályozásra, így engedélyre sem.

Az USDA asztalára első ízben került egyébként egy CRISPR módszerrel átalakított élelmiszer, s a válasz nagy figyelmet keltett, mivel kutatók hasonló módszerrel fogtak a nem barnuló alma és burgonya létrehozásába is. Azoknál azonban máshonnan származó, s némileg megváltoztatott géneket ültettek be az örökítőanyagba, így a termék valódi GMO-nak minősül.

Mindez nem jelenti, hogy a hasonló eljárással készült termékek minden ellenőrzés alól kibújhatnak. A GMO-kat piacra dobó cégek a portékáikat eddig az Élelmiszer és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) szigorú ítészei elé vitték. Ez azonban önkéntes volt és nem kötelező érvényű.

Az FDA csak akkor lép közbe, ha a termény kockázatos lehet már termesztett vagy vadon élő növényekre. Egyesek szerint a szabályozás emiatt hézagos, hiszen előfordulhat, hogy egy GMO-nak kockázatai lehetnek, az USDA mégis átengedi a rostán, de olyan is, hogy teljesen veszélytelen növényt állítanak elő, de mivel idegen gének beültetésével, ezért szabályozás alá esik. A Fehér Ház mindenesetre bejelentette, hogy áttekinti az e témával kapcsolatos amerikai szabályozást, és az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) ma tart ülést az új biotechnológiai módszerekkel kapcsolatos szabályozás szükségességéről.