Így éld túl az XP halálát
Aki „örök áron” jutott az XP-hez, az is bajban van Mike Blake / Reuters |
Vannak ugyanakkor, akik másképp gondolják: egy görög fejlesztő például az egész világon érdeklődéssel kísért nem hivatalos szervizcsomagot készít, amellyel be lehet foltozni a Microsoft által tárva-nyitva hagyott biztonsági rést. Tény, hogy az amerikai cég többlépcsős kommunikációs offenzívával alaposan előkészítette a leállást: kevés olyan XP-felhasználó lehet, aki ne értesült volna időben a leállításról. A folyamatnak azonban így is voltak kevéssé fogyasztóbarát lépései.
Ilyennek tekinthető, hogy az abszolút XP-kompatibilis (és szintén a Microsoft által gyártott) vírusvédelmi rendszert, a Security Essentialst április óta már nem lehet XP-s gépre letölteni, annak ellenére, hogy a program ingyenes, és – azok számára, akik már korábban letöltötték – a vírusadatbázisa jövő áprilisig még folyamatosan frissül.
Ezt bátran tekinthetjük nyomásgyakorlásnak, még annak ismeretében is, hogy az interneten továbbra is léteznek (nem microsoftos) díjtalan vírusirtók XP-re. Az előbbinél is ellentmondásosabb gyártói hozzáállásra utal az a jelenség, amelyre olvasóink hívták fel a figyelmet: XP-t telepíteni már azok sem tudnak, akik rendelkeznek a program jogtiszta CD-s verziójával és licencével, vagyis „örök áron” megvásárolták az operációs rendszert és annak használati jogát.
A program egyszerűen nem hagyja magát installálni, ami érdekes kérdéseket vet föl a termékszavatosság, a fogyasztói jogok és a szoftverbiznisz specialitásainak összefüggéseiről (vö. vettem valamit, kifizettem az árát, vitathatatlanul a jogos tulajdonosa vagyok, a gyártó mégsem engedi, hogy használjam).
A fenti gondokon nem segít, a már letöltött XP-vel rendelkezők életét viszont megkönnyítheti az a nem hivatalos szervizcsomag, amelyet egy harkaz nicknevű görög programozó készít a saját és sokmilliónyi sorstársa problémáinak orvoslására. (Érdemes megjegyezni, hogy az „időn túli” XP-mentésnek van hivatalos útja is: a brit kormány 5,5 millió fontért, a holland kabinet pedig egy hasonló nagyságrendű, de nem nyilvánosságra hozott összegért vásárolt további egy évre szóló terméktámogatást a Microsofttól az érintett országok államigazgatási és egészségügyi rendszerének számítógépei számára, ami annak ismeretében, hogy a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat komputereinek 85 százalékán XP fut, valószínűleg kifizetődő beruházás volt.)
A harkaz-féle „Unofficial Service Pack 4” érdekessége, hogy valójában ez is szorosan kapcsolódik a Microsofthoz: a fejlesztő azokat a biztonsági és egyéb frissítéseket pakolta össze egy csomagba, amelyeket maga a gyártó tett közzé az elmúlt hónapokban különböző csatornákon. A béta 3-as tesztverzióban már ma is hozzáférhető megoldásra természetesen semmilyen garancia nem jár, vagyis azt mindenki csak a saját felelősségére (és kockázatára) telepítheti.
Végezetül célszerű rögzíteni, hogy az általános internet- és számítógépbiztonsági szabályok betartása, illetve egy élő vírusirtó program használata mellett az XP-zésnek továbbra sincsenek kirívó kockázatai, illetve azt is tudni kell, hogy egy új operációs rendszerre történő átállás (a program kiismerése, a megfelelő driverek és biztonsági programok letöltése stb.) szintén nem kockázatmentes. Ráadásul, mint a mostani példa mutatja, azok a rendszerek sem élnek majd örökké, amelyekre most esetleg átállunk.