A legtöbb csillag élete végén eredeti nagyságának akár sok százszorosára dagad, és elnyeli a körülötte lévő legközelebbi égitesteket. Egy új kutatás azzal a meglepő megállapítással állt elő, hogy az ilyenkor vörös óriásnak nevezett csillagok is képesek lehetnek az élet fenntartására a körülöttük lévő bolygókon.

Bolygók egy vörös óriás körül Tiago Campante/Peter Devine / NASA

A Cornell Egyetem kutatói szerint a csillagok öregedésével a körülöttük lévő lakhatósági zóna is kifelé mozdul, és egyre távolabb lévő bolygók esnek bele. Ezek ekkor a felszínükön folyékony vizet és esetleg életet is hordozhatnak.

Hét és fél milliárd év múlva a mi Napunk is elkezd majd dagadni. Mire kétszázszorosára nő, a Föld lakhatatlan lesz, a Merkúr és a Vénusz pedig eltűnik a felfúvódó csillag tűzgömbjében. A Jupiter és a Szaturnusz jelenleg jeges és kopár holdjai viszont felmelegedve ideális helyszínévé válnak az esetleges életnek.

Az új kutatás szerint egyes esetekben a lakhatóvá váló bolygókon akár 9 milliárd évig is megmaradhat az élet, ami kétszerese a Föld jelenlegi korának. Az Astrophysical Journal hasábjain megjelent kutatás szerzői szerint ez elegendő az élet kialakulására, fejlődésére, vagy akár az emberiség új helyszínen való továbbélésére.