Először készítették el a zsiráfok teljes géntérképét, melyben hetven olyan gént találtak, amely az olyan kirívó tulajdonságokat okozhatja, mint a nyakuk hossza. A kérdés azért is fontos lehet, mert az utóbbi tizenöt év alatt negyven százalékkal csökkent a zsiráfok száma – így sokkal veszélyeztetettebbnek számítanak, mint például az elefántok.

A zsiráf és legközelebbi rokona, az okapi DNS-ét összevetették negyven másik emlősével, és kiválasztották azokat a géneket, melyek a legnagyobb különbséget okozzák a zsiráf és a többi faj között. Az eredmények azt mutatják, hogy az evolúció során az okapi nyakának hossza érdemben nem változott, míg a zsiráf úgy döntött, fentről szemléli a világot.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem és egy tanzániai intézet kutatói szerint azok a genetikai változások jelentik a kulcsot, melyek jóval nagyobb szívet eredményeztek 15-20 millió éves evolúciójuk alatt. Ez a szív képes a két méter magasan lévő fejbe is eljuttatni a vért, és hatvan kilométer/órás sebességre gyorsítani a menekülő állatot.