A Kalifornia Egyetemen dolgozó kutatók kimutatták, hogyan lehetséges holografikus technológiával olyan eszközt előállítani, ami ötvözi a mágneses adattárolók előnyeit a hullám-alapú információkat továbbító rendszerekével.  A felfedezés egy új kutatási területet nyit meg a további kísérletezések előtt, aminek forradalmi hatása lehet az információs technológia iparra-  írja  az Applied Physics Letters, amerikai szakfolyóirat.

A holográfia, ami egyébként egy Nobel-díjas magyar tudós, Gábor Dénes által kidolgozott elvre épül, alapvetően a fény hullámhosszán alapuló képrögzítő eljárás, aminek segítségével térhatású kép hozható létre az adott tárgyról, megfelelő fényvisszaverődési mutatók segítségével. Az első hologramokat a negyvenes években készítették, majd tíz évre rá a lézerek fejlődésével az optikai holografikus képek is népszerűbbek lettek, ilyenek például a papírpénzen és az okiratokon található hologramok is.

A holográfia másik felismert alkalmazási területe az információs technológiával függ össze. A holografikus adattárolási technológia alapjait egy eddig is kutatott eljárás adja, azaz az adatokat kétdimenziós vonalkódokhoz hasonlóan tárolják el a hordozón. A technológia látványosan megnöveli a tárolható adatok mennyiségét, illetve ezek beolvasását is a többszörösére gyorsítja.

Az első ilyen adathordozót 2005-ben mutatta be HVD néven (Holographic Versatile Disc) az Optware és Maxell, és ez a megszokott 120 mm átmérőjű lemezen 3,9 terabájtnyi (!) adat tárolására volt alkalmas. Bár a HVD lemezekhez a szabványokat már megállapították, az akkori technológia még nem tette lehetővé az adatok párhozamos használatát, az adathordozó csupán tárolásra volt alkalmas.

A kilenc éves nemzetközi kutatás eredményei most bebizonyították, hogy a holografikus eljárás összhasonlíthatatlanul nagyobb mennyiségű adat eltárolását, illetve mára már olvasását és újratöltését is lehetővé teszi, akár egymással párhuzamosan is. Ez pedig új korszakot nyithat az nagy-kapacitású adattárolók piacán, ami indulásra vár.