Holdraszállás a fizikában - stabil nyalábok az LHC-ban

Ma sikerült először ütköztetni két 3,5 TeV-es (teraelektronvolt) nyalábot a genfi Nagy Hadronütköztetőben (LHC). A 7 TeV-es ütközési energia körülbelül háromszor nagyobb a korábbi rekordnál, és új fizikai felfedezések előtt nyitja meg az utat.

Hatalmas az öröm a genfi CERN kutatóközpontban, hiszen az itt dolgozó szakembereket megtették az első lépéseket egy új fizika területén: 2010. március 30-án minden korábbinál nagyobb energiájú ütközések zajlottak le a CERN nagy hadronütköztetőjében. Először sikerült 7 TeV-es ütközéseket elérni, majd először sikerült ezt stabil nyalábokkal is megtenni. Mindezt nyugodtan nevezhetjük mérföldkőnek a részecskefizika kísérletek történetében.

"Nos, kezdünk kicsit magunkhoz térni az ünneplésből. Megvoltak a fotók, most mennek a tévés bejelentkezések, a detektor pedig csendben mér, teszi a dolgát az LHC-val együtt. Nagyon sokan dolgoztunk együtt azért, hogy ez ma így lehessen. Talán nem túlzás a mai részecskeütközések megtörténtét a holdraszálláshoz hasonlítani. Míg az körülbelül negyven évvel ezelőtt az akkori kor technológiai lehetőségeit feszegette, addig az LHC és a rajta található kísérletek a ma elérhető legkomolyabb technológiák használata nélkül egyszerűen megvalósíthatatlanok maradtak volna. Reméljük mindamellett, hogy megtálaljuk az oly nagyon keresett részecskéket, olyan új fizikai folyamatokat is látunk, amelyek talán közelebb visznek minket a Világegyetem működésének megértéséhez." - írta a vezérlőteremből Szillási Zoltán fizikus.

A kedd kora reggelre tervezett kísérletet néhány órára elhalasztották az energiaellátásban fellépő zavarok, valamint a mágneses biztonsági rendszer "túlérzékenysége" miatt. Ez arra késztette a fizikusokat, hogy függesszék fel a nagy erejű ütköztetéseket. A problémák észlelése utána CERN vezetősége azonnal határozottan cáfolta, hogy 2008. szeptemberi komoly meghibásodás megismétlődéséről lenne szó, amely miatt mostanáig kellett halasztani a projekt megvalósítását.

A Genf közelében, a francia-svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban működő LHC-ban protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések során a fizikusok szeretnék újraalkotni a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, azaz az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.

Koccintás a genfi CERN-ben a rekord örömére
A scientist holds a glass of champagne after the first successful collisions at full power at the Compact Muon Solenoid (CMS) experience control room at the Large European Organisation for Nuclear Research (CERN) in Meyrin, near Geneva March 30, 2010. Scientists at the CERN research centre will begin trying on Tuesday to make particles collide at ultra-high power and close to the speed of light to create mini-versions of the "Big Bang" that gave birth to the universe. REUTERS/Denis Balibouse (SWITZERLAND - Tags: SCI TECH SOCIETY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.