Holdraszállás a fizikában - stabil nyalábok az LHC-ban
Hatalmas az öröm a genfi CERN kutatóközpontban, hiszen az itt dolgozó szakembereket megtették az első lépéseket egy új fizika területén: 2010. március 30-án minden korábbinál nagyobb energiájú ütközések zajlottak le a CERN nagy hadronütköztetőjében. Először sikerült 7 TeV-es ütközéseket elérni, majd először sikerült ezt stabil nyalábokkal is megtenni. Mindezt nyugodtan nevezhetjük mérföldkőnek a részecskefizika kísérletek történetében.
"Nos, kezdünk kicsit magunkhoz térni az ünneplésből. Megvoltak a fotók, most mennek a tévés bejelentkezések, a detektor pedig csendben mér, teszi a dolgát az LHC-val együtt. Nagyon sokan dolgoztunk együtt azért, hogy ez ma így lehessen. Talán nem túlzás a mai részecskeütközések megtörténtét a holdraszálláshoz hasonlítani. Míg az körülbelül negyven évvel ezelőtt az akkori kor technológiai lehetőségeit feszegette, addig az LHC és a rajta található kísérletek a ma elérhető legkomolyabb technológiák használata nélkül egyszerűen megvalósíthatatlanok maradtak volna. Reméljük mindamellett, hogy megtálaljuk az oly nagyon keresett részecskéket, olyan új fizikai folyamatokat is látunk, amelyek talán közelebb visznek minket a Világegyetem működésének megértéséhez." - írta a vezérlőteremből Szillási Zoltán fizikus.
A kedd kora reggelre tervezett kísérletet néhány órára elhalasztották az energiaellátásban fellépő zavarok, valamint a mágneses biztonsági rendszer "túlérzékenysége" miatt. Ez arra késztette a fizikusokat, hogy függesszék fel a nagy erejű ütköztetéseket. A problémák észlelése utána CERN vezetősége azonnal határozottan cáfolta, hogy 2008. szeptemberi komoly meghibásodás megismétlődéséről lenne szó, amely miatt mostanáig kellett halasztani a projekt megvalósítását.
A Genf közelében, a francia-svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban működő LHC-ban protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések során a fizikusok szeretnék újraalkotni a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, azaz az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.