Amennyiben ez az instabilitás bekövetkezik, olyan katasztrofális vákuum jöhet létre, hogy egy pillanat alatt összeomolhat a tér és az idő. A létrejövő vákuumbuborék fénysebességgel terjedne. „Ez bármikor megtörténhet, és mi észre sem vesszük, hogy megszűnt a világegyetem" - írta Hawking.

Stephen Hawking Mike Cassese / Reuters

„A Higgs-bozonnak megvan az a bosszantó, vagy inkább aggasztó tulajdonsága, hogy instabillá válhat 100 milliárd giga-elektron-Volt (GeV) felett" – ez a Hawking-tól származó gondolat a hamarosan a boltokba kerülő Starmus nevű új könyv előszavában olvasható. (A könyvben tudósok és csillagászok esszéit gyűjtötték össze. A szerzők között szerepel a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong és az őt közvetlenül követő Buzz Aldrin amerikai űrhajós, illetve a Queen együttes gitárosa, Brian May is.)

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta e részecske létezését. A bozon várható felfedezését korábban úgy emlegették, mint az évszázad egyik legnagyobb tudományos eredményét. Peter Higgs tavaly fizikai Nobel-díjat kapott a bozon létének megjóslásáért.

Hawking szerint a „bozon általi halál" úgy fordulhat elő, hogy a tudósok borzalmasan nagy energiával bombázzák a részecskét, s ennek hatására katasztrofális vákuumhatás jön létre, ami elnyelheti a teljes általunk ismert univerzumot. Ugyanakkor azt Hawking is elismeri, hogy ma még nem áll a fizikusok rendelkezésére elég nagy berendezés ahhoz, hogy kiváltsanak egy ilyen intenzív reakciót, és kétséges, hogy valaha lesz-e ilyen teljesítményű gép. A 100 milliárd GeV-t meghaladó teljesítményű részecskegyorsító a Földnél nagyobb méretű berendezés lenne, amelynek előállítására még jó ideig képtelen az emberiség. (A genfi LHC a veszélyes energiamennyiség töredékét képes csak előállítani.)

A The Daily Mailnek nyilatkozó John Ellis neves fizikus (aki a CERN-ben és a londoni King's College-ban is dolgozik) elméletben igazat adott Hakwkingnak, de a pánik elkerülése végett gyorsan hozzátette, hogy a genfi berendezés 27 kilométeres alagútjában elenyésző energiát termel ahhoz, hogy bármilyen veszélyt jelentsen az emberiségre, vagy éppen a világegyetemre.

Az LHC-val kapcsolatban nem ez az első félelemkeltés. A gyorsító ellenzői azzal érveltek 2008-ban, hogy a kísérletek során kisméretű fekete lyuk keletkezhet, amely azután elnyeli az egész Földet. A bizonytalanság világméretű félelmet keltett a laikusok körében, ennek ellenére nem állíttatták le a kísérleteket. A részecskefizikusok többsége szerint legfeljebb olyan apró fekete lyukak jöhetnek létre, amelyek azonnal „elpárolognak". Nekik lett igazuk, hiszen még mindig itt vagyunk.