A lelet páratlan lehetőség a tudósok számára, hogy tanulmányozzanak egy pleisztocén kori kutyafélét. A kölyök vélhetően annak a másiknak a testvére, amelyiket 2011-ben találtak meg ugyanott, a jakutföldi Szalak folyó partján. Az állatok feltehetően egy földcsuszamlásban pusztultak el.

A másik kölyök is mumifikálódott, de ez a példány a fülétől a farkáig szinte teljesen ép maradt, beleérve a szőrét is. Sőt, egy MRI-vizsgálat során kiderült, hogy a kölyök agyának 70-80 százaléka is jó állapotban van.

Pavel Nyikolszkij, a moszkvai Földtani Intézet tudományos munkatársa a Siberian Timesnak azt mondta, hogy bár az agy valamelyest kiszáradt, a köztiagyban a kisagy és az agyalapi mirigy is látható. „Elmondhatjuk, hogy most első alkalommal jutottunk hozzá egy pleisztocén kutyaféle agyához" – magyarázta a felfedezés jelentőségét a kutató.

A tudósok azt remélik, hogy a páratlan lelet megőrzött néhány emésztőrendszeri baktériumot és talán a bundában is találnak kullancsokat, így még többet tudhatunk meg arról, hogy milyen volt az élővilág a pleisztocén kori Szibériában, az utolsó nagy jegesedés idején. A DNS-vizsgálat azt már megállapította, hogy a faj, amelyhez a kölyök tartozott, közelebb áll a kutyához, mint a farkashoz, s mivel a lelet közelében emberi jelenlétre utaló kőeszközöket találtak, feltételezhetően háziállatként tartották.

A leletből mintát vett a hírhedt koreai klónozáspárti professzor, Hvang Vu Szuk is, aki elmondta, hogy az általa szívesen klónozandó állatok listáján a gyapjas mamut és a barlangi oroszlán mellett szerepel a kutya is – írja a The Telegraph.