Hat hétig még beülhet a Szojuz másolatába
A gyűjtemény világhírű példánya a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt második „királypuccsa” alkalmával Magyarországra szállító „óriási fémrepülőgép” Junkers F-13-as.
Megtekinthető a Kossuth-díjas repülőgép-tervező, idősebb Rubik Ernő sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa, a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis és társaik. A „hőskor” manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tupoljev Tu-154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak a látogatók. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit (például a „fekete dobozt”) és a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.
Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha („szkafander”). Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por-minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műholdmodellek és űrhajómakettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó-alkatrészek. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer. „Kipróbálható" a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is.
De csak hat hétig.