Nemrégiben írtunk arról a molekuláris diagnosztikai eljárásról, amely segítségével meg lehet állapítani a daganatszövetek génhibáját, és ezáltal el lehet dönteni, hogy lehet-e,  - és ha igen, milyen terápiával  - eredményesen kezelni a betegeket.

A módszerről és annak alkalmazásáról tartott sajtótájékoztatón az egyik sikeresen kezelt beteg, M. Kovács Antal mesélte el történetét:

- Hajnali négykor ment a rádióban egy tudományos műsor, s csak véletlenül hallottunk az eljárástól. Kiderítettük, ki lehetett az a fiatalember, aki elmagyarázta rákdiagnosztikai módszerüket. Megkerestük, elvégezték rajtam is a vizsgálatot, és szerencsére nálam éppen azt a génhibát találták, amely gyógyítható. Akkor már olyan állapotban voltam, hogy csak kapaszkodva tudtam menni pár száz métert, és alig kaptam levegőt. Elkezdtük a kezelést, naponta egy tablettával, és tíz nap múlva már nem volt légszomjam. Azt tanácsolták az orvosok, hogy sokat mozogjak. Gyalogolni kezdtem. Az első hónapban 130 kilométert sétáltam, a másodikban 180 kilométert, és azóta, is minden hónapban picit többet.  

M. Kovács Antal annak is köszönheti a szerencséjét, hogy Székesfehérváron lakik, és az ottani Szent György Kórház szerződést kötött a módszert kidolgozó és alkalmazó KPS Diagnosztikai Központtal. A kórház pulmonológiai osztályának főorvosa, Dr. Pápai-Székely Zsolt elmondta, hogy osztályukon más beteget is kezelnek eredményesen. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország Európában az első helyen áll a férfiak tüdőrák halálozásában, és a nők a második helyen vannak. Ezért különösen hasznos lenne, ha megtalálnák a módszer finanszírozásának a megfelelő módját.

Dr. Schwab Richard, a KPS orvos igazgatója utalt arra a módszerre, amelyet Angliában alkalmaznak. Ott a kockázatmegosztás elve alapján a gyógyszergyárak két hónapig ingyen bocsátják rendelkezésre az amúgy igen költséges készítményt azoknak a betegeknek, akiknek, a diagnózis szerint, jó esélyük van a gyógyulásra. És ha a két hónapos kezelés eredményes, attól kezdve fizet a társadalombiztosító.

Magyarországon az akadályozza az eljárás rutinszerű alkalmazását, hogy az orvosok – akik már ismerik a lehetőségét – sokszor nem merik elkezdeni a kezelést, mert a finanszírozási bizonytalanság miatt kérdéses, hogy végig tudják-e vinni.