A BBC szerint a megvizsgált múmiák között volt madár, macska, de krokodil is, amelyek – már amelyek a megvizsgált múmiák egyharmad részében megvoltak – jó állapotban maradtak fenn. A múmiák másik harmadában részleges maradványokat találtak, ám a maradék teljesen üres volt. A hiányt mindazonáltal ügyesen álcázták, mert a gyolcsot jól kipárnázták, hogy ne legyen feltűnő a hiány. A kutatók az üres csomagok belsejében iszapot, fadarabokat, nádat, valamint tojáshéjat és tollakat találtak.

Mostanáig Egyiptomban harminc óriási katakombát ástak ki, melyek padlótól a mennyezetig egy bizonyos típusú (kutya, macska, majom, íbisz, vagy krokodil) állatmúmiával voltak teli. A szakértők úgy vélik, annak idején e vallási jellegű felajánlásként bebalzsamozott állattetemek iránt jóval nagyobb volt az igény, mint ahány tetemet be lehetett szerezni. E fogadalmi felajánlások az állati formában imádott istenek világával való kapcsolatot erősítették az egyiptomiak számára, akik az erre szolgáló helyeken megvásárolt állatmúmiákat átadták a papoknak, hogy ők összegyűjtsék és eltemessék azokat. A kutatók becslése szerint az ókori Egyiptomban i.e. 800 és a római kor között 70 millió állatot mumifikálhattak. Ehhez állatok tömegeit kellett e célra tenyészteni és viszonylag fiatal korban leölni, ám a kereslettel nem tudtak lépést tartani.

A kutatók mindazonáltal nem hiszik, hogy az üres múmiákkal átverték volna a fogadalmi ajándékozókat. A szerves maradványok ugyanis az állatokkal életük során szoros kapcsolatban lehettek, így végül is megfeleltek a vallásos igényeknek, amit a kutatók szerint az is bizonyít, hogy gyakran a leggyönyörűbben becsomagolt múmiákból hiányoztak a tetemek.