Gyártásintegráció magyar felhőszoftverrel

Országokon vagy akár kontinenseken átívelő gyártási hálózatok termékazonosító és termelés-integrációs rendszerét fejleszti az MTA SZTAKI Számítógéppel Integrált Gyártás Laboratóriuma (CIMLab) egy uniós projektben. A Fraunhofer Intézet által vezetett konzorcium a jövő évben végez az ötmillió eurós, 3,5 millió euró uniós támogatásban részesülő fejlesztéssel, utána az alkalmazást elsősorban a környezetvédelmi iparban és az autógyártásban fogják használni.

A földrajzi és politikai határokon átnyúló termelési láncok ma már nem kivételnek, hanem inkább a termelés-szervezés szokásos egységének számítanak - működésük „számítógépesítését” (az anyag- és alkatrészbeszerzés, a gyártásszervezés és a logisztika komputerizálását) azonban nehezíti, hogy országonként (sőt sokszor iparági részterületenként) eltérő szabványokhoz, nyilvántartási rendszerekhez, ipari kultúrákhoz kell alkalmazkodni. Egy másik, az előbbihez hasonló súlyú kihívás, hogy a versenyképesség érdekében egyszerre kell megfelelni az egyenletes színvonalú tömeggyártás és a személyre szabott, ügyfélorientált termékelőállítás kritériumainak. A jól szervezett együttműködések informatikai infrastruktúrájának hiánya az EU-n belül is akadálya a gazdasági integrációnak, ezért is támogatja az Unió az ún. következő generációs gyártási hálózatok kialakítását.

Ezek közül a ManuCloud rendszer van a legelőrehaladottabb állapotban, amelyet egy kilenctagú, kutatóhelyeket és ipari szereplőket tömörítő konzorcium fejleszt 2010 óta. A csapatban a SZTAKI CIMLab az egyik kulcsszereplő: rajta múlik, hogy az egyes felhasználók (gyártóhelyek és személyek) egymás közti, illetve az userek és rendszer közötti kommunikáció egyértelmű legyen, és részt vesz annak a tesztkörnyezetnek a kialakításában is, amelyben kipróbálják, hogy a virtuális gyártási háló hogyan működne a valóságban. Szintén a CIMLab feladata olyan felhő alapú gyártásirányítási eljárások kidolgozása, amelynek révén a ManuCloudon belül egy üzem biztosítani tudja egy másik számára egy specifikus részegység előállítását és beszállítását, illetve be tudja állítani az egyes termékkategóriákon belül a „testre szabást”, az egyedi megrendelői igények kielégítését.

Az ipari konzorciumi partnerek a gépjárműgyártásból (Bosch - ez a cég egyébként megújulós leányvállalata, a Bosch Solar Energy AG révén is érdekelt a fejlesztésben), a napelem- és napkollektor-iparból (Heliatek) illetve az OLED fényforrás-gyártásból (Ledon) kerültek ki. A Fraunhofer-intézethálózat két egysége (Fraunhofer Institute for Manufacturing Engineering and Automation, Fraunhofer Institute for Photonic Microsystems) vesz részt az együttműködésben. Az akadémiai szférát egyedül a SZTAKI, a műszaki felsőoktatást a Glasgow-i Strathclyde Egyetem képviseli.

Az első eredményekkel Budapesten találkozhatnak majd a szakmai érdeklődők: a projektről az októberi MITIP 2012 konferencián (International conference on Modern Information Technology in the Innovation Processes of Industrial Enterprises) tartanak prezentációt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.