A harmincadik és a hatvanadik szélességi körök közt fekvő hegyvidékét borító vékony kő- és porréteg alatt 28 ezer köbkilométernyi jeget feltételeznek a kutatók. Ha ez megolvad, húsz centiméter vastagon beboríthatná a bolygót.

Erre az eredményre a John Holt által vezetett texasi egyetemi kutatócsoport jutott a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda adatai alapján. A New Scientist beszámolója szerint a felfedezett gleccserek a legnagyobb víztartalékot jelentik a Mars sarkvidékén kívüli területeken. A Hellas nevű térségben például nyolcszáz méter vastag gleccsert sejtenek. Ha sikerül egyszer ezt a jeget alaposabban is tanulmányozni, akkor abból következtetni lehet a vörös bolygó korábbi klímájára, illetve életnyomok is előkerülhetnek.

A tudósok már a múlt század hetvenes éveiben, a Viking szonda felvételei alapján felvetették a marsi jég létezését. Más magyarázatot ugyanis nem találtak a vízmosás nyomokra, illetve arra, hogy miként tehetett meg a kőhordalék olykor húsz kilométeres utat.