Habár hazánkban tilos a GM növények szabadföldi termesztése, forgalmazásuk szigorú jogszabályi keretek között azonban lehetséges. Egy európai uniós projekt keretében génmódosított (GM) kukorica és zöldborsó állati és emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálta Gelencsér Éva, a KÉKI tudományos tanácsadója.

A nemzetközi kutatás során olyan genetikai módosítást jelző biomarkereket (biológiai jeleket) fejlesztettek ki, amelyek előre jelzik az engedélyezett és kereskedelmi forgalomban kapható, GM növényt tartalmazó élelmiszerek egészségügyi kockázatát. A magyar fél ezen belül azt vizsgálta, mi történik, ha laboratóriumi és háziállatok GM takarmányt kapnak.  A kutatás során a génmódosított élelmiszer hatását biológiai minták (vér, szervek, gyomor- és bélfolyadék) vizsgálatával elemezték.

Az egyik kísérletben engedélyezett génkezelt kukoricával tápláltak sertéseket, majd megvizsgálták, hogy a takarmány hatással van-e immunválaszuk minőségére. Kiderült, hogy nincs, hiszen míg a módosított gén által termelt új fehérje jelen volt ugyan az állat tápcsatornájában, ám a vérplazmában, és az izmokban már nem.

A másik kísérletben olyan, jelenleg még nem engedélyezett GM borsót vizsgáltak, amely szénhidrátbontó enzimet gátló fehérje termelésével védekezik a rovarkártevőkkel szemben A vizsgálat eredménye alapján, gyomor- és bélpanaszokkal, bőrtünetekkel és légzési nehézségekkel küzdő egerekben a hüvelyes növények fogyasztását követően érzékenység alakult ki a gátló fehérjével szemben. Hasonló káros immunreakciókat hőkezelt GM borsó esetén azonban már nem mutattak ki.

A kutatócsoport fő célja olyan egységes adatbázis létrehozása, amely segítené a GM élelmiszerek kockázatbecslését, illetve fokozná az élelmiszerbiztonságot.