2021-re elterjednek a robotok és a robotizált szolgáltatások, 2022-re hétköznapi, mindenki számára hozzáférhető technológiává válik a ­3D-s nyomtatás és gyártás (két évre rá az egészségügyben és a kereskedelemben is elterjednek), 2023-ban a mai szuperkomputereknek megfelelő teljesítményű miniszámítógépek lesznek a zsebünkben, 2026-ra vezető nélküli autók lepik el az utakat, 2027-ben pedig a pénzügyekben átveszi az uralmat a bitcoin és a blockchain. Nem egy különösen alulfejlett realitásérzékű amatőr jövőkutató számol így, hanem a világ legnagyobb vállalatának irányítói és legfontosabb technológiai megmondóemberei (mintegy nyolcszázan) jutottak erre a következtetésre a WEF 2015-ös keltezésű, most napvilágot látott előrejelzése szerint.

A bőrünk alatt is net lesz emergeinteractive.com

A dokumentum legfontosabb következtetése, hogy a szoftveriparban olyan tempójú és mélységű változások zajlanak, amelyek a teljes társadalmat átalakítják. A Big Data (a hatalmas adatállományok „gyorselemzése" által nyerhető információk) révén hamarosan minden korábbinál megalapozottabb és alátámasztottabb döntéseket hozhatunk, a bőrünk alá beültetett mikroszámítógépek akár az emberi intelligenciát is kiegészíthetik, a telefonunk és az óránk után a ruhánk is okos lesz – azaz jön a viselhető internet, és életünk minden pillanatában, földrajzilag is szinte mindenhol össze leszünk kapcsolva a hálózattal.

Az előrejelzés az átalakulás várható lépéseinél a várt pozitívumokat és negatívumokat is felsorolja: például az önvezető autóknál az előnyök között a biztonság megnövekedését, a felszabaduló időt, a kevesebb stresszt, a kisebb környezetszennyezést, az idősek és a fogyatékosok könnyebb közlekedését; a hátrányoknál a „vezető állások" (taxis, sofőr stb.) elvesztését, a biztosítási dilemmákat, az autóeladások visszaesését, a hackertámadások veszélyét. Szinte az összes témánál szerepel a hátrányok között a munkahelyek és foglalkozások eróziója. A fehérgalléros szektor esetében külön fejezetet is szentelnek a veszélynek, megállapítva, hogy a komputerizáció az USA-ban az érintett állások közel felét is felfalhatja.

Különösen izgalmas a bankárpopuláció komoly hányadát is magában foglaló alkotógárda elképzelése a pénzügyek alakulásáról. Úgy látják, hogy a bitcoin (egy, a hagyományos fogalmak szerint „fedezet nélküli", nem bank által kibocsátott és végső soron egy számítógépes algoritmuson alapuló fizetőeszköz) tíz év múlva kiszoríthatja a ma ismert pénzt, a blockchain technológia (amely némiképp a bitcoin analógiájára a bankokat iktatja ki a pénzügyi tranzakciók hitelesítéséből és elszámolásából) pedig akkorra a bankszektort küldheti nyugdíjba. Ha mindezt nem pont Svájcban, a világ első számú pénzügyi központjában publikálták volna, és nem a WEF lenne a szöveg felelős kiadója, akkor akár felelőtlen fantazmagóriának is gondolhatnánk – így viszont kénytelenek vagyunk komolyan venni.