Fukusima, Paks és az atomerőművek biztonsága
A pusztító földrengés azt bizonyítja, hogy a japán atomerőművek tervezésekor nem számoltak a múlt hetihez hasonló erejű földmozgás kipattanásával. Pedig ha valahol, akkor a világ földrengések által leginkább veszélyeztetett térségében ezzel a hatással számolni kell. Sajtóhírek szerint a Fukusima-1 erőműben a fűtőelemeket körülvevő hűtővíz szintjének a csökkentésekor hidrogén szabadult fel, amely a reaktor acélburka és az azt borító betonborítás közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant, aminek következtében a külső betonréteg jórészt leomlott, de a fűtőelemeket rejtő acéltartály nem károsodott.
Az atomerőmű működését már a pénteki 9-es erősségű földmozgás után felfüggesztették, de így is leállt a hűtőrendszer néhány reaktorblokkban, azokat ezért mesterségesen, tengervízzel kezdték hűteni, hogy elejét vegyék a fűtőrudak leolvadásának. Jan Beranek, a Greenpeace International Nukleáris Kampányának vezetője szerint a japán helyzet az atomenergia kockázataira hívja fel újra a figyelmünket, hiszen az mindig is sebezhető marad az emberi tévedések, a tervezési hibák és a természeti katasztrófák adott esetben halálos kombinációjától.
A Greenpeace ezért azt követeli, hogy fokozatosan vonják ki a forgalomból a létező reaktorokat, illetve hogy ne építsenek újabb kereskedelmi célú atomerőműveket.
Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanszékvezetője szerint olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint ami 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt. Az érintett japán atomerőművek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagy kiterjedésű tűz nem lehetséges.
A forralóvizes reaktorok egy zárt körrel rendelkeznek. A láncreakció során felszabaduló energia hatására keletkező gőzt vezetik a turbinába, majd az innen lejövő gőzt a kondenzátorban visszahűtik és visszavezetik a reaktortartályba. A világon működő atomerőművek összteljesítményének 22,5 százalékát ilyen reaktorok adják. A nyomott vizes reaktorok (PWR) két zárt körrel rendelkeznek - ilyen elven működik a négy paksi blokk is. A primer körben található a reaktortartály és a hőcserélő. A hűtő közeg, amely a felszabaduló energiát a hőcserélőbe leadja, nagy nyomású és magas hőmérsékletű víz. A nyomottvizes reaktorok adják a nukleáris úton előállított áram hatvan százalékát. (A maradék 17-18 százalékot a kevéssé elterjedt típusokban állítják elő.)
Hazánkban a Paksi Atomerőműben négy reaktorblokk üzemel, ezek szovjet tervezésű, nyomott vizes, VVER-440 típusú reaktorok - ezeknél a tervezés során nem tulajdonítottak kellő fontosságot a telephelyek földrengés veszélyeztetettségének. Az 1980-as évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy a paksi telephely földrengés veszélyeztetettsége sokkal nagyobb, mint ahogy azt a tervezés idején feltételezték. 1993-ban egy, a telephely földrengés veszélyeztetettségét vizsgáló előzetes tanulmányra alapozva, átfogó programot indított el a földrengés veszélyeztetettség felmérésére és az erőmű megerősítésére. A paksi atomerőműben az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Most az erőmű a tízezer évente várható erősségű földrengés ellen biztosított.
Annak ellenére, hogy a Japánban bekövetkezett katasztrófa nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. A mérési adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az országos háttérsugárzás jelenleg is a sokévi átlagnak felel meg - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Tavaly novemberben jelentették be, hogy 2011 első felében földrengést feltételező védelmi gyakorlatot tart a katasztrófavédelem a Paksi Atomerőmű térségében az Iris elnevezésű európai uniós projekt keretében. A feltételezett földrengés a paksi atomerőművet, egy Duna-hidat és egy további, úgynevezett felső küszöbértékű veszélyes üzemet érint; a gyakorlat során számítógépes programokkal következtetnek a talaj rugalmasságára és a várható károk mértékére.
