A zöld szervezetek haszontalan kompromisszumnak nevezték a záródokumentumot, míg az Európai Unió illetékesei fontos lépésnek a globális klímavédelmi egyezmény felé vezető folyamatban, hiszen első ízben tette kivétel nélkül minden ország kötelezettségévé, hogy a következő hat hónap során konkrét lépéseket tegyen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.

A tanácskozás legkritikusabb pontja az volt, hogy az egyes országok milyen falajánlásokkal próbálnak hozzájárulni a szénkibocsátás csökkentésre, ami a globális felmelegedés megállításának általánosan elfogadott eszköze. Az ausztrál miniszterelnök 165, a belga 64 millió dollárral támogatta a világszervezet Zöld Klíma Alapját, melybe már 10 milliárd dollár folyt be 24 ország hozzájárulásaiból.

A fejlett és fejlődő országok közti ellentét továbbra is rányomta a bélyegét a limai értekezletre, olyannyira hogy az egyszer már elfogadott zárónyilatkozatot a fejlődő országok csoportja elutasította, mondván, a vezető ipari országok ki akarnak bújni a felmelegedésben játszott szerepükért vállalt felelősség alól. Csak órákkal később sikerült végleg megegyezni egy mindenki számára elfogadható szövegben.

A legnagyobb eredmény tulajdonképp a limai találkozó előtt született, amikor az USA és Kína elnökei megegyeztek a szénkibocsátás megfékezésében. A történelminek beállított egyezség által okozott bizakodó hangulat azonban a gazdag és szegény országok közötti kéthetes huzavona során elpárolgott. A BBC által idézett szakértők szerint a 196 résztvevő ország közül senki sem hagyta el Limát, hogy mindent elért volna, de mindenki kapott valamit.

A záródokumentum erőfeszítéseket tesz egy új országbesorolás irányában, amely ahelyett, hogy szimplán gazdag és szegény országokra osztaná a nemzeteket, megpróbálja pontosabban tükrözni a mai bonyolult helyzetet. Ebben a szénkibocsátás nagy része már az úgymond fejlődő országokból (Kína, India) származik, ám a korlátozások kezdőlépéseit a vezető ipari nemzeteknek kell megtenniük. Több döntést elnapolták, de beígérték, hogy a szegényebb országok számára összeállítják a felmelegedés okozta károk és veszteségek listáját, amely segíthet számukra megbirkózni a változások anyagi következményeivel.

A sok helyen a konkrét megfogalmazások helyett ködösebbé vált nyelvi fordulatokat tartalmazó dokumentum fenntartotta a korábbi célt, 2 Celsius fokig engedni 2020-ig a globális felmelegedés mértékét. Kutatók azonban figyelmeztetnek, a kötelezettségvállalások összesített hatása is legfeljebb feleannyira csökkentené a szénkibocsátást, mint ami a felmelegedés tervezett csökkentéséhez elegendő lenne.