Ez alapján a magyar kutatók egy új elnevezés bevezetését javasolják: a PAMS vulkán, azaz potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező tűzhányó kategóriát. Ez olyan hosszan szunnyadó, illetve látszólag inaktív tűzhányók esetére vonatkozik, amelyek alatt még van nem teljesen kikristályosodott magmakamra és ezért megvan a lehetőség a további vulkáni működésre.

„Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön annak ellenére, hogy akár ezer vagy tízezer éven keresztül szunnyadt" - érvel az új kategória bevezetése mellett Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője, a tanulmány vezető szerzője.

A nemzetközi vulkanológiai kutatások egyik kulcskérdése, hogy mennyi ideig létezhetnek magmatározók a vulkánok alatt anélkül, hogy kitörés történne, és mi okozza végül ennek a kitörésre nem képes anyagnak a reaktiválását, azaz kitörésre alkalmas magma létrejöttét, továbbá ez mennyi idő alatt megy végbe.

Az egyik legnagyobb földtudományi konferencián, az AGU (American Geophysical Union) decemberi találkozóján Harangi Szabolcs meghívott előadóként számolt be a csomádi kutatási eredményekről. A vizsgálati eredmények, hasonlóan más kutatócsoportok adataival, arra utalnak, hogy akár több tíz-, esetenként több százezer évig is lehetnek aktív magmakamrák a vulkánok alatt anélkül, hogy kitörések zajlanának. Ugyanakkor, a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat, egy ilyen – olvadékot is tartalmazó – magmás test évek vagy néhány évtized alatt is reaktiválható és bekövetkezhet a váratlan vulkánkitörés.

A Csomádon végzett mérések alapján egy elektromosan jól vezető területet mutattak ki a vulkán alatt 10-25 kilométer mélységben, ami megegyezik a kőzettani alapon számolt magmakamra mélységgel. A számítások szerint a vezetőképességi értékek megfelelnek egy 5-15 százalék olvadékot is tartalmazó, erősen kristályos magmás anyagnak, azaz magmakásának. Amennyiben egy magmatározóban még van valamennyi kőzetolvadék, akkor megvan a lehetőség arra, hogy viszonylag rövid idő alatt összeálljon egy kitörésre képes magmatömeg. Ha viszont már teljesen kikristályosodott, azaz szilárd a magmatározó, akkor azt nagyon nehéz újraolvasztani.

A Földön mintegy 1500 potenciálisan aktív tűzhányó van, de számos olyan tűzhányót is ismerünk, amelyik több mint 10 ezer éve tört ki utoljára. Ilyen a Yellowstone, ahol 70 ezer éve volt az utolsó vulkánkitörés. A közelmúltban a bolíviai Uturuncu esetében mutattak ki olyan felszínemelkedést, ami magma felnyomuláshoz kapcsolódhat. A vulkán utoljára 270 ezer éve működött.