Június 15-től bárki – cég és magánszemély egyaránt – adakozhat egy, a Facebookon elérhető alkalmazás segítségével a Szabadság-sziget megmentésére. Magánszemélyek 1000 és 9000, cégek pedig 10 ezer és 90 ezer Ft közötti összeget ajánlhatnak fel. Az adományozók cserébe „földbirtokossá” válhatnak, vagyis örökbefogadhatnak egy tetszőlegesen kiválasztott területet a sziget térképén. A befolyó összeget a szervezők a Duna élővilága szempontjából kiemelkedően fontos mohácsi Szabadság-sziget helyreállítására fordítják.

A projekt tavaly kezdődött, amikor a WWF irányításával, további öt résztvevő – Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., valamint a Coca-Cola Magyarország – megállapodást írt alá a sziget és az egykor Mohács fürdőparadicsomának is helyt adó mellékág helyreállításáról. A fejlesztés költsége meghaladja a 450 millió forintot, amihez az Európai Unió 1 millió euró (mintegy 280 millió forint) támogatást nyújt.

A környezetvédelmi beruházás a vállalati, civil és kormányzati szféra együttműködésével indult - ez lehet az első lépés a folyó több tucat hasonló szigetének és mellékágának rehabilitációja felé, ami a Duna újjáélesztésének alapfeltétele. Magyarország legnagyobb, az ország vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú folyójának kétszáz éve tartó pusztulása ugyanis elsősorban nem az ipari szennyezés következménye. A Dunában egykor élő halfajok döntő része számára a folyó számtalan kissodrású mellékága biztosított szaporodásra alkalmas élőhelyet, ám ezek áldozatul estek a folyó túlszabályozásának. Ezen vizes élőhelyek hiánya a legnagyobb akadálya annak, hogy a folyó élővilága újjászülessen.

A korábbi emberi beavatkozások következtében indult pusztulásnak a Szabadság-sziget és a mohácsi Duna-part egykori ékessége, a mellékág is. A kis folyóág kivételesen gazdag élővilágnak adott egykor otthont és ívóhelyet. A nyolcvanas években épített gát azonban elvágta a vízutánpótlást, így megkezdődött a mellékág feltöltődése, tovább szegényítve a Duna élővilágát. Az ívóhelyüket vesztett halfajok mellett a szigeten található ártéri erdő is veszélybe került, a környezetváltozás és a helytelen erdőgazdálkodás miatt az őshonos fafajok pusztulnak. Ez pedig az ártéri erdőkben fészkelő ritka madarakat is fenyegeti, hiszen eddigi pihenő- és költőhelyeik tűnnek el.

A WWF Magyarország és partnereinek megállapodása alapján a sziget és a védett erdő a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alá került. A terepmunkálatok ebben az évben kezdődnek, és a tervek szerint 2013. végéig tartanak majd. A projekt során megnyitják a keresztgátat és eltávolítják a lerakódott iszapot, illetve a behurcolt fajok alkotta erdőfoltok helyett őshonos, ártéri erdőt telepítenek. Esélyt kap a megbolygatott természet, lehetőséget, hogy visszatérjenek az ártéri erdőkben fészkelő ritka madarak – a fekete gólya és a réti sas –, illetve fennmaradjanak olyan, egész Európa területén védett halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér és a széles durbincs. A beavatkozások nyomán jelentősen javul majd az ivóvíz minősége is Baranya megye déli településein.

Aki csatlakozik a Szabadságot a szigetnek!-alkalmazáshoz (amelyet a Digital Natives készített a WWF-nek) a Facebookon, először ki kell választania, hol szeretne területet örökbe fogadni, és mekkora összeget szán erre. A rendszer innen a WWF honlapjára irányítja, és onnan lehet az adományokat célba juttatni. A WWF az adakozókat az összeg nagyságától függően bronz, ezüst, arany vagy platina panda jelvénnyel tünteti ki, az elismerés a felhasználó Facebook profiljában is megjeleníthető lesz. A sziget térképén pedig az örökbefogadó profilképe, vállalatok esetében a céges logo vagy a honlap URL-címe látszik majd. A „tulajdonosok” folyamatos értesítést kaphatnak a szigeten folyó rehabilitációs munkákról.