A most októberben megjelent könyv a nem feltétlenül aktív vulkáni területekből, vulkánparkokból, vulkáni természeti értékeken alapuló geoparkokból is beszámol. Így kerülhetett fel térségünk a Föld vulkánturisztikai célterületei közé. Az újabb könyv időszerű, hiszen visszafogott számítások szerint is évente mintegy 150 millió ember indul útnak, hogy vulkáni területen keressen élményt.

Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a 2010-es tenerifei Cities on Volcanoes konferencián találkozott a könyv szerkesztőjével, Patricia Erfurt-Cooperrel. A konferencián jelentős hangsúly fektetődött az ismeretterjesztésre, ennek keretében mutatta be Harangi Szabolcs mint ötletgazda a Kemenes Vulkánpark ötletét, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark vulkanológiai természeti értékeit. A vulkánpark akkor még tervezési állapotban volt, azonban a Novohrad-Nógrád Geopark éppen akkor nyerte el komoly pályázási folyamat után az Európai Geopark Hálózat tagságát.

A térségünk turistacsalogató vulkanológiai természeti értékeit bemutató fejezetben 21 oldalnyi leíráshoz 29 szép kivitelű színes fotó tartozik. A bőség zavarával küszködve hét terület került a területet átszelő Kárpát-Pannon Vulkánút megállói közé, így a Stájer vulkánterület, a most már megnyílt Kemenes Vulkánpark, ahol egy tűzhányó belsejébe visz a Vulkánösvény, a megszelídült tűzhányók és dinoszauruszok földje, a Bakony-Balaton Geopark, vagy éppen a vulkánok gyökérzónájáig lepusztult területek a Visegrádi-hegységtől.

Szintén megemlítődik a titokzatos kaptárkövek vidéke a Bükkalján, végül térségünk legutolsó vulkáni működésének helyszíne, a székelyföldi Csomád. Harangi Szabolcs szerint a Kárpát-Pannon térség e könyvfejezettel most már egyértelműen felkerült a vulkánturisztikai célterületek közé.