Ez okozza a januári tavaszt
Északnyugat-Európa fölött egyik ciklon követi a másikat, és az egymásba érő légörvények délnyugat-északkelet irányban meleg (eredetileg a Földközi-tenger medencéjéből származó) légtömegeket tolnak maguk előtt. Röviden és kizárólag az aktuális meteorológiai jelenségeket nézve ez a jelenlegi szokatlanul enyhe időjárás oka – a bőségesebb, illetve nagyobb időléptékű magyarázatokban már jóval több a bizonytalanság.
Az enyhülés nemcsak Magyarországot, hanem gyakorlatilag egész Európát érinti (Skandinávia nagy részét is beleértve) – cserébe Észak-Amerikában meghökkentően hideg van.
A téli időjárást alapvetően az évszak csillagászati jellemzői (relatíve rövid nappalok, a napsugárzás kis beesési szöge), illetve a levegőáramlás iránya és a légtömegek eredete határozza meg. A kettő csak együtt értelmezhető: ahogy mostanában a napi tapasztalataink is igazolják, attól még, hogy rövid ideig süt és alacsonyan jár a Nap, nyugodtan lehet 10 foknál is melegebb a levegő (amihez csupán az kell, hogy a Nap valóban "rálásson" a Földre, azaz ne legyen köd vagy felhőtakaró).
Ha az enyhülés csupán néhány napig vagy egy hétig tart, abban semmi rendkívüli nincsen, és száz évenként néhányszor a klímaciklusoktól függetlenül is előfordulnak kirívóan enyhe telek, ebből tehát még nem lehet a globális felmelegedésre következtetni. Tény, hogy jelenleg egy enyhébb klímaperiódus közepén tartunk, ami ráadásul egybeesik egy napfoltmaximummal – egyes elméletek szerint az utóbbi is enyhe időt eredményezhet (bár ennek az Észak-Amerikában mért értékek ellentmondanak: valójában az északi félgömb átlaghőmérséklete megfelel az errefelé szokásos téli átlagnak).
A hosszú távú – viszont csekélyebb beválási valószínűségű – prognózisok szerint a hét vége táján érkező kisebb hidegfront ellenére az egész január, sőt a február eleje is enyhébb lesz a megszokottnál. Ha valóban így lesz, annak viszonylag komoly kockázatai vannak, hiszen megindulhat a rügyfakadás (ez a déli országrészben néhány helyen már meg is történt), sőt az itt telelő vagy a csak Európán belül költöző madarak fészkelése is, aztán egy márciusi fagy gyorsan véget vethet a túl korán beindult szaporodási ciklusnak. A keményebb tél (vagyis a legalább néhány hétig tartó fagyos időszak) a kártevők állományszabályozása szempontjából is fontos lenne - az előrejelzésekben szereplő nappali 2-4, illetve éjszaka a legrosszabb esetben is mínusz 1-2 fokos hőmérséklet ehhez nem elegendő.
