A Szojuz hordozórakétával a Föld felett közel 700 km magasan húzódó pályára kerülő Sentinel-1A az Európai Unió és az ESA Kopernikusz programjának egyik alapvető űreszköze lesz. Társa, a Sentinel-1B jövőre követheti a világűrbe – a tervek összesen öt műholdról szólnak.

A Rómában kifejlesztett új európai radaros földmegfigyelő műholdon az elmúlt egy hónapban számos ellenőrzést végeztek. Megnézték, hogy a szállítás során nem érte-e valamilyen sérülés az űreszközt – nem érte –, megvizsgálták például, hogy a napelemek – ha majd kinyitják őket a pályára állást követően – valóban tölteni tudják-e az akkumulátorokat. Töltik. Legutóbb pedig a műhold tartályainak feltöltésére került sor a majdani manőverezéshez szükséges hajtóanyaggal.

A Föld körüli pályáról a műhold fontos mérési adatokkal szolgál bolygónkról – figyelemmel lehet majd kísérni például az Északi-sark jégtakarójának kiterjedését, a tengeri olajszennyezések mozgását, és meg lehet figyelni a földmozgások okozta károkat, felszíni elmozdulásokat. A radarral legjobb esetben függőlegesen akár tíz centiméteres eltéréseket is kimérhetnek. Ez alapján meg tudják mondani, hogy áradáskor melyik terület kerül víz alá és melyik nem, így sokkal könnyebb lesz az árvíz elleni védekezés. A fejlesztők azt ígérik, hogy garantálni tudják majd a Föld teljes lefedettségét és az adatokhoz való folyamatos hozzáférést. A radarral még a felhőkön keresztül és éjszaka is készíthetők majd képek.

Az Őrszemeket az európai adófizetők finanszírozzák a Kopernikusz programon keresztül. Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar-és vállalkozáspolitikáért felelős biztos korábban úgy nyilatkozott – szavait a kitekintő.hu idézte –, hogy „a becslések szerint a Kopernikusz program 2030-ig 30 milliárd euró hozzáadott értéket teremt."