„Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását" – olvasható az EASAC dokumentumában. A testület szerint ugyanakkor a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csodaszernek sem a kontinens energiagondjainak megoldására, sem a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Palagáz-kutatófúrás a közép-lengyelországi Kozienice környékén. Az éves fogyasztás csaknem háromszázszorosát zárja magába a kőzet Kacper Pempel / Reuters

Pápay József mérnök, akadémikus szerint az energiaforrások szélesítésére tett kísérletek érthetőek, hiszen a kőolaj és a földgáz mennyisége véges. „Egyes becslések szerint az Egyesült Államok készletei (95 százalékos megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek." A mérnök szerint a palarétegek vegyszeres vízzel való repesztése bevált, biztonságos technológia. Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől. Vida Gábor biológus-akadémikus szerint ugyanakkor nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. „Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban ezért tiltották be a használatát."

A másik zöldaggály a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államok érintett részein – ahol intenzív palagázbányászat folyik –, a kitermelés miatt megemelkedett a metánszint. Ezért hangsúlyozta az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kút lezárását követő időszakig.

A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságosság is kérdéses. A palagázlelőhelyek feltárásában Európában élen járó Lengyelországban eddig 50 fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak. „A palagázzal kapcsolatos kezdeti eufória Lengyelországban már elmúlt" – hangsúlyozta az akadémiai honlapnak nyilatkozó közgazdász, Weiner Csaba tudományos főmunkatárs. Vida Gábor szerint még az Egyesült Államokban is sok helyen ráfizetéssel jutnak a palagázhoz. Az új lelőhelyek feltárását pedig egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmány is gazdaságtalannak nevezte.

Magyarországon 230 milliárd köbméter földgázt termeltek ki hét évtized alatt, becslések szerint ennek többszöröse lehet a palagáz-potenciál.