"Alapítványunk bejárást tartott a Fábiánsebestyén mellett, részben EU-pénzből megvalósult Donáti öntözőfürt rekonstrukciójánál. A beruházás indokoltságát nem vonjuk kétségbe, de a megvalósítás módja rendkívül felelőtlen. A megoldás: ássunk egy kb. 3-4 méter mély árkot, béleljük ki gumifóliával, gyűjtsünk benne vizet és máris készen van a tökéletes élve fogó csapda" – írja a Fehérkereszt Állatvédő Liga arról a Szentes környéki öntözőcsatornáról, amely halálos veszélyt jelent az odalátogató, a vízből inni próbáló állatok számára. A gumibélésű mederben számolatlanul pusztulnak el a vízbe csúszott nyulak, rókák, őzek, vaddisznók és kisebb testű négylábúak: a sima partfalon megcsúsznak, és a szakszerűtlenül kiépített vadlépcsőkön nem tudnak kijutni a csatornából, így a kimerülés vagy a fulladás végez velük. A tetemeket valaki naponta összeszedi, de a víz reggelenként mindig tele van az éjszaka elhullott állatokkal.

A Fehérkereszt az eset miatt feljelentést tett állatkínzás vétségének alapos gyanújával ismeretlen tettes/tettesek ellen, illetve az illetékes természetvédelmi hatóságnál is bejelentéssel élt természetkárosítás alapos gyanúja miatt. A Facebookon megosztott válaszdokumentum szerint eddig ezek a lépések nem értek célt.

"A feljelentés kiegészítése során megállapítottuk, hogy a Dónáti Öntözőfürt rekonstrukciója az előírásoknak megfelelő volt, így a csatorna a szükséges vadmenekítő sávokkal ellátott. (...) olyan körülmény nem merült fel, amely arra utalna, hogy a csatorna rekonstrukciója alatt, illetve az ezt követő időszakban bárki olyan bántalmazást, illetve bánásmódot alkalmazott volna, amely alkalmas arra, hogy a területen megjelenő vadak, egyéb állatok maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozza" – írta a Szentesi Rendőrkapitányság a Fehérkereszt Állatvédő Liga által tett feljelentés elutasításában. A valóság ezzel szemben az, hogy egyrészt a farönkökből épített hágcsó nem ér le a vízig – azon tehát semmilyen állat nem tud kikapaszkodni –, a használt gumiabroncsokból eszkábált menekülőlépcső pedig a kisebb állatok mentésére a fényképek tanúsága szerint alkalmatlan. Ráadásul minden érvnél többet mond az a tény, hogy a csatornában tucatjával pusztulnak el a különféle négylábúak, ami önmagában is cáfolja, hogy a vadmenekítés megfelelő lenne.

Egyelőre az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság sem érzi lépéskényszerben magát. Levelükben egyebek mellett azt írják: "kezdeményezésünkre az ügyfelek vállalták, hogy 3 soros villanypásztorral veszi körül a csatornaszakaszt, annak érdekében, hogy a se a kis, se nagytestű állatok ne tudják megközelíteni a csatornát". Ehhez képest például a talajszinten mozgó sünöket aligha fogja megállítani a villanydrót – és egyébként is nonszensz, hogy egy vadban gazdag élőhelyen lévő öntözőcsatornától villanypásztorral kelljen távoltartani az állatokat – ahelyett, hogy a létesítményt a tájba illesztve, a helyi élővilág számára is használható módon építenék meg.

Információink szerint a Dél-Alföldön további csatornarekonstrukciók is készülnek ezzel a kevéssé állatbarát módszerrel.