A kutatások vezető Peter Donnelly szerint „az már régóta ismert, hogy az egyes populációk különböznek genetikailag, de korábban még nem tudták ezt ilyen gyönyörű és lenyűgöző részletességgel bemutatni."

Az elemzések azt mutatják, hogy a kelet-, közép- és dél-angliai emberek genetikai szempontból egy csoportba tartoznak. Az ő esetükben az angolszász DNS-hozzájárulás legfeljebb negyven százalék lehet, a helyiek és az angolszászok keveredése valamikor az ötödik században kezdődhetett.

A legszorosabb genetikai kapcsolatot az őslakosokkal – akik valamikor tízezer évvel ezelőtt értek Angliába – a walesiek esetében sikerült kimutatni. Arra is fény derült, hogy a térséget 865-ben meghódító vikingek nem hagytak jelentős genetikai nyomot, ami azt jelenti, hogy viszonylag kevés harcos uralhatta a szigeteket. Ez alól Orkney-szigetek a kivétel, ahol 875-től egészen 1472-ig éltek a norvégok.

A brit génminták elemzéséhez mintegy hatezer európai mintát is teszteltek. Ennek köszönhetően derítették ki, hogy nincs önálló kelta népcsoport Nagy-Britanniában.

Az is kiderült, hogy jól azonosítható mintázatok rajzolódtak ki a megyehatárok mentén, ami azt mutatja, hogy a britek nem szeretnek költözködni.