Az egészségügyi világnap alkalmából Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján mutatták be a háromévesnél fiatalabb gyerekek és a szoptató anyák táplálkozási szokásait áttekintő legfrissebb magyarországi kutatás eredményeit. Ebből kiderült, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, holott a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége, mivel a még fejlődésben lévő emésztőrendszer nem áll készen minden étel fogyasztására.

A vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves gyerekeknek csak kevesebb, mint a fele kap napi rendszerességgel D-vitamint - tették hozzá.

A kutatók felhívták a figyelmet arra: a nem megfelelő étrend és a vitaminhiány együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyéves kor felett minden második gyerek D-vitamin-hiányos, ez pedig negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, valamint a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.

Megállapították azt is, hogy a vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos csecsemők 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy gyereknél vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet.

Ezzel párhuzamosan túl sok nátrium, szénhidrát és cukor jut a gyerekek szervezetébe. A túlzott cukorbevitel miatt az egyévesnél kisebb gyerekek tizede, a kétévesek 14 százaléka, a kisiskolások negyede potenciálisan túlsúlyos, valamint ez hozzájárul ahhoz is, hogy a - korábban csak felnőtteket veszélyeztető - 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

A felmérésből kiderül, hogy a kismamák mindössze 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, 20 százalékuk nem megfelelő étrend-kiegészítőt választ.

Kiemelték, a felnőttkori népbetegségek - például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések - megelőzése szempontjából sorsdöntő a várandósság és a születés utáni első ezer nap táplálkozása. Ezért az Első 1000 nap program - amelyhez az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem is csatlakozott - igyekszik rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájárulni a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyerekek hosszú távú egészségének biztosításához.