Jenna Jambeck, a Georgia Egyetem környezetmérnöki intézetének munkatársa, a cikk vezető szerzője szerint 2010-ben az óceánokba jutó műanyaghulladék mennyisége 4,8-12,7 millió tonna között lehetett, ennek átlaga nagyjából a nyolcmillió tonna. A szakértő szerint ez azt jelenti, mintha a világ tengerpartjainak minden egyes méterére 16, műanyaggal tömött bevásárlótáskát tennénk. 2025-re már méterenként 30-32 szeméttel teli táskával kell számolni.

Az Egyesült Államok és Ausztrália kutatói számításaikat arra alapozták, hogy a világ tengerparttal rendelkező 192 nemzetének polgárai mennyi hulladékot termelnek évente, ennek mekkora hányada műanyag, és megbecsülték, hogy ez milyen arányban kerülhet az óceánokba. Ezt követően a populáció várható növekedéséből – és az nemzetek hulladékkezelési gyakorlatából – megbecsülték, hogy a jövőben mennyi hulladék keletkezhet. Nancy Wallace, a National Oceanic and Atmospheric Administration igazgatója szerint ezek nem abszolút számok, hiszen becslésen alapulnak, de támpontot adnak ahhoz, hogy miként csökkenthető a környezetszennyezés.

A kutatás felsorolja a húsz legtöbb műanyaghulladékot produkáló országot – Kínától az Egyesült Államokig. Az első helyezett Kína évente 3,5 millió tonna műanyag óceánba kerüléséért felelős, a huszadik helyezett Egyesült Államok számlájára 110 ezer tonna tengeri szennyezés írható – ami meglehetősen csekélynek tűnik az ország méretéhez, lakosságszámához és fogyasztási szokásaihoz képest.

Jenna Jambeck magyarázata a következő: minden egyes amerikai naponta 2,6 kilogramm szemetet produkál – ugyanez az érték Kínában 1,1 kilogramm –, de az USA-ban sokkal hatékonyabb a hulladékgyűjtés és -hasznosítás.

Az óceáni műanyaghulladék-szennyezésről az 1970-es évek óta tudunk. Azóta a távoli tengerpartoktól a Jeges-tengerig mindenütt megtalálható a szemét. A probléma nem csupán esztétikai, élőlények milliói pusztulnak el azért, mert műanyaghulladékot ettek, mert ilyenbe gabalyodtak bele. A műanyaghulladék a tápláléklánc csúcsán álló ember tányérjára tett tengeri élelmiszeren keresztül visszakerül a feladóhoz – figyelmeztetnek a kutatók. Az óceánok hulladékmentesítése gyakorlatilag kivitelezhetetlen; csak abban reménykedhetünk, hogy a terhelés üteme csökken.