Ez az égi objektum a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstökös, amelyről egy Nature-cikk kapcsán – amit magyar kutató is jegyzett – legutóbb a múlt héten írtunk. Max Wallis, a Cardiff Egyetem kutatója szerint ezen az üstökösön bizonyos esetekben kedvezőbbek lehetnek az életfeltételek, mint a Föld sarkvidékein.

Az üstökösmagon található szerves anyagban gazdag fekete kéreg az élet szempontjából kedvezőbb alap, mint a földi sarki jég. Azonban, hogy van-e élet az üstökösön, nem tudjuk megmondani, mert sem a leszállóegység, a Philea, sem az égi vándor körül keringő Rosetta űrszonda nem rendelkezik e kérdés eldöntésére alkalmas műszerekkel. A küldetés tervezésében részes Chandra Wickramasinghe szerint tizenöt évvel ezelőtt ő felvetette, hogy az élet detektálására alkalmas eszközzel kellene felszerelni a szondát, de akkor bizarrnak minősítették a felvetést.

Ezt a fotót készítette a Rosetta ESA’s Rosetta

A Cardiff Egyetem két kutatója úgy véli, hogy a 67P-hez hasonló üstökösökön a szélsőséges (extrém) körülményeket elviselő, sőt kedvelő, úgynevezett extremofil szervezetekhez hasonló lények élhetnek. A Földön egyre több olyan szervezetet fedeznek fel, amelyek rendkívül mostoha – például szélsőségesen forró, hideg, savas, lúgos, sós vagy akár radioaktív – körülmények között élnek. Többségük egyszerű szerveződési szintű, sejtmaggal nem rendelkező élőlény. Ilyen jellegű mikroorganizmusok lehetnek az üstökösön – a számítógépes szimulációk szerint.

Ennél többet a britek sem mondanak, de ennyi éppen elegendő ahhoz, hogy újabb támogatókat szerezzenek a kutatáshoz.