A gravitációs hullámok létezése az idén 100 éves Einstein-féle általános relativitáselmélet fontos következménye, de közvetlen megfigyelésük eddig nem sikerült – tavaly már azt jelentették, hogy megtalálták a hullámokat, de kiderült, hogy a bejelentők árnyékra vetődtek.

A következő, immár harmadik generációs obszervatórium, az Einstein-teleszkóp Európában épülhet meg, de Japán és az Egyesült Államok is megépítené saját műszerét. Azért kell három ilyen berendezés, hogy – háromszögeléssel – meghatározhassák az érkező gravitációs hullámok irányát.

Az elméletek szerint a gravitációs hullámok nagy tömegű égitestek mozgásakor keletkeznek. Gravitációs hullámokat bocsáthatnak ki a szupernóva-robbanások, miközben egy csillag magja neutroncsillaggá vagy fekete lyukká omlik össze. Fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak ütközése és összeolvadása is keltheti őket, sőt az Ősrobbanás utáni percekből származó gravitációs hullámok is létezhetnek.

Korábbi elképzelések szerint az Einstein teleszkóp építése 2020 körül kezdődne, a műszer 2025-től működne, de erre a célra nem különítettek el uniós forrást.

A tizenegy potenciális európai helyszín közül Magyarország a három legesélyesebb között szerepel. Ha nyerünk – bár ezen a téren sokan szkeptikusak, hiszen legalább 100 milliárd forint saját forrást kell hozzátenni –, vélhetően a Mátra lenne az építkezés helyszíne.