A másodpercet valamikor a bolygó teljes, 360 fokos fordulatának 86 400-ad részeként határozták meg. A Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása, az árapály okozta súrlódás miatt azonban a Föld tengely körüli forgása fokozatosan csökken. Az atomórákban ellenben az atomok rezgésszámához kötik a másodperc meghatározását – a legjobb atomórák 300 millió év alatt csúsznak egy másodpercet. Ezért az atomórákat időnként össze kell hangolni a Föld forgásával.

Egy szoláris nap valójában nem 86400 másodpercből áll, ahogy a nagy pontosságú atomórák alapján kiszámított egyezményes koordinált világidőből következne, hanem 86400,002 másodpercig tart. Az eltérést a szökőmásodperc egyenlíti ki. A párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszer Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, IERS) nevű intézmény 1972 óta a szökőmásodpercekkel tartja kordában a Föld forgása és az atomórák által mért világidő (UTC) közötti különbséget. Ha nem szinkronizálnánk a két időt, úgy 900-1000 év múlva a csillagászati dél délután 1 óra körül következne be.

A mostani lesz a 26. alkalom, amikor szökőmásodpercet kell hozzáadni az UTC-hez, legutóbb 2012 júniusában, azelőtt 2008 utolsó pillanatában, előtte pedig 2005 szilveszterén került erre sor. Normális esetben az óra 23:59:59-ről 00:00:00-re ugrik.

Június 30-án éjjel azonban 23:59:59-et a 23:59:60 követi, majd ezután jön a 00:00:00. Három éve több népszerű weboldal és szolgáltatás is megzavarodott a betoldott szökőmásodperc miatt. A Gawker amerikai médiacég oldalai például mintegy 45 percig álltak a szökőmásodperc miatt. Problémákat jelzett még a Firefox mögött álló Mozilla, a népszerű torrentoldal, a PirateBay, az üzleti közösségi oldalként működő LinkedIn, a közösségi helyzetmeghatározós Foursquare és a hírgyűjtő Reddit is.

A szökőmásodpercet június 30-án, vagy december 31-én szokták betoldani. Az eddigi szökőmásodpercekből 15-öt szilveszterkor, az ideivel együtt 11-et pedig június utolsó napján iktattak be.

A szökőmásodpercek kiiktatását már többen kezdeményezték, ám a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) nem jutott döntésre. Az Egyesült Államok például támogatja az elképzelést, Nagy-Britannia ellenzi azt.