Divatcégek és autógyárak az erdőirtás-bizniszben
Nemzetközi szervezetek becslései szerint a törvénytelen fakitermelés 18-25 százalékkal járul hozzá a légkörbe kerülő széndioxid-mennyiségének növeléséhez. Ha ezt a hatást ki lehetne iktatni, az sokkal hatékonyabb és gyorsabb megoldás lenne, mint amennyit az ipar és a közlekedés korlátozásától belátható időn belül várni lehet. Tavaly egyedül Brazíliában, az Amazonas vidékén 12 ezer négyzetkilométernyi (azaz egynyolocad MagyarországnyiI erdőt irtottak ki, percenként négy futballpályányi őserdőt letarolva - ezzel az ország az üvegházhatású gázok negyedik legnagyobb kibocsátójává vált a világon. Brazília 2008 végén országos programot indított a klímaváltozás lelassítására - bejelentve, hogy 2018-ig 70 százalékkal csökkenti az erdőirtás mértékét - ám a kitűzött cél elérését nehezíti, hogy az erdők pusztításából a világ legnagyobb üzleti csoportjai húznak hasznot, velük kellene szembeszállni.
Amikor az erdőket kivágják, legfeljebb a legértékesebb faanyagot adják el feldolgozási céllal. A biomassza nagy részét egyszerűen elégetik, a növények széntartalma széndioxid formájában a levegőbe kerül. A felszabaduló területet aztán növénytermesztésre vagy állattenyésztésre használják. Az erdők helyén kialakuló új vegetáció gázmegkötő képessége azonban sokkal kisebb, a folyamat széndioxid-mérlege a gázkibocsátás irányába mutat.
Az amazóniai erdőirtással nyert földek 80 százaléka állattenyésztésre szolgál. A fapusztítás ütemét csak úgy lehet mérsékelni, ha a hatóságok meg tudják akadályozni, hogy az illegálisan elpusztított erdőterületekről származó bőr vagy hús eljusson a fogyasztóhoz. Carlos Minc brazil környezetvédelmi miniszter a közelmúltban maga is úgy nyilatkozott, hogy Amazónia – a Földgolyó legnagyobb erdősége – számára az állattenyésztés jelenti a legnagyobb problémát. Brazília rendelkezik a világ legnagyobb, 200 millió állatot számláló szarvasmarha-állományával, és ez az ország a legfőbb exportőr ebben a szektorban. A világpiacra kerülő marhahús 30 százalékát biztosítja, és ebből 22 százalék Amazóniából ered. A Greenpeace környezetvédői szerint ugyanakkor az amazóniai állattenyésztés az erdőirtás fő oka.
Néhány éve még a szójatenyésztésé volt ez a kétes dicsőség, de a helyzet megváltozott, amióta az ipar - nemzetközi környezetvédő csoportok nyomására - ígéretet tett arra, hogy nem vásárolja a térségben az egykori erdők helyén termesztett szójatermékeket. Hasonló eredményt kellene elérni az állattenyésztésben is, amit azonban erősen megnehezít, hogy a brazil szarvasmarha-állomány 30 százalékát illegálisan vágják le országszerte. A brazil államügyészség idén júniusban 13 hűtő-szállító cég és 22 nagy állattenyészet ellen emelt vádat a Para államban történt erdőirtások miatt. 72 további társaság (szupermarket, kozmetikai üzem és cipőgyár) ellen is hasonló eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha illegális erdőirtási területről eredő terméket vásárol. Időközben a Greenpeace közzétett egy több évi munkával készült jelentést az illegális erdőirtással foglalkozó gazdaságokról, amelyek aztán ismert divat-világcégeknek (Adidas, Nike, Gucci) és autógyáraknak (BMW, Ford, Honda és Toyota) szállítják termékeiket. Az ügyfelek között vannak olyan további világmárkák is, mint az Ikea, a Carrefour, a Kraft és a Wal-Mart.
A figyelemfelhívó akció azonnali eredményeket hozott. A Nike és a Timberland cipőipari óriások bejelentették, hogy többé nem használják az amazóniai marhabőrt, ha nincs garanciájuk arra, hogy a tenyésztők nem részesek az erdőpusztításban. A három legnagyobb brazíliai szupermarketlánc, a Pao de Acucar-Casino, a Carrefour és a Wal-Mart vállalták, hogy csak származási igazolvánnyal vásárolnak marhahúst és hústermékeket, a nagy hűtő-szállító cégek is hasonló ígéretről tárgyalnak. A húsipari exportkamara most olyan rendszer bevezetésére készül, amely követi az állat útját a születéstől a levágásig és feldolgozásig (hasonlóan ahhoz a megoldáshoz, amelyet korábban a fafeldolgozó iparban már bevezettek).
Az erdőirtás leállítása a helybeli lakosságnak is hasznos lenne. A Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatóinak tanulmánya - amelyet a Science tett közzé - azt bizonyítják, hogy az erdőpusztításból a helyiekre nézve csak kis mértékű és átmeneti haszon keletkezik, a hosszú távú következmények viszont targikusak. A lakosok életminősége az erdőirtás korai szakaszában megnő, a fakitermelésből, ásványkitermelésből, és a pár évig jól termő földekből gyors haszon származik, az épülő utak elérhetővé teszik az oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat. Ám miután a természeti kincseket kitermelték, a fejlettségi szint ismét az eredeti szintre, vagy az alá esik vissza, és ehhez csupán öt-hat év kell - viszont közben az őserdő menthetetlenül elpusztul.
Ha az erdőirtással kezdődő ciklust sikerülne megállítani - amihez a fentebb említett multinacionális cégek megrendszabályozásán át visz az út -, azzal sokkal hatékonyabban lehetne beavatkozni a klímaváltozás elleni küzdelembe, mint a sok százmilliárd euró költségű, és egyelőre bizonytalan kimenetelű európai és észak-amerikai zöldenergia-reformmal.
