Ugyanis nem kevés elszántság kell hozzá. Aki persze évek óta gigabájtszám tölti le a filmeket és zenéket, annak nem lesz újdonság, hogy 5 - 7 -10 ezres ekönyv-gyűjtemények keringenek a neten és a barátok közt, de a letöltőbajnokok jellemzően nem túl sokat olvasnak. Akik olvasni szeretnének, azok nem igazán kedvelik ezt a magyar jellegzetességet, hogy az adathordozók árában fizetjük meg a szerzőijog-sértés tömeges elfogadottságát. Fizetnének az e-könyvért, de sajnos csak keveset, lásd alább.

Azokban a gyűjteményekben azért nagyrészt megtalálhatók a régóta kívánt darabok, meg amit elvittek tőlünk, de nem hoztak vissza. Új művek nincsenek bennük. A kiadók nem adnak ki ekönyveket, nyilatkozta Wallitschek Csilla, a Libri ügyvezetője az IT Business magazinnak. A nyomtatás a teljes költségnek csak mintegy 20 százaléka, és ismét magyar jellegzetesség: az ekönyv áfája 25 százalék, a nyomtatott könyvé 5, ez összegszerűen szinte pontosan egyenlő a nyomdaköltséggel.

Ott van persze a Magyar Elektronikus Könyvtár, sok ezer lejárt vagy átadott szerzői jogú elektronikus könyvvel. Amelyeket már több merész (vagy pimasz?) vállalkozó árul Kindlén, vagy bármely más eszközön jól olvashatóra alakított formátumban - 300 - 600 Ft-ért. Ennyit vagyunk hajlandóak fizetni ma Magyarországon egy könyvért, függetlenül a tartalmától és a terjedelmétől. (200 oldalas könyv kb. 400 kilobájt, 600 oldalas könyv 800 kilobájt. A Kindle 3 gigabájt memóriájába  4 - 5 ezer könyv fér el. A legnagyobb fenti gyűjtemény sem tölt meg egyetlen 4,7 GB-os DVD-t.)

A fizetési hajlandóságot ugyanis a megszerzéshez szükséges idő határozza meg: kattintunk körülbelül tizet, egy-két perc alatt megérkezik a könyv, összesen nem töltöttünk a dologgal 10 percet. Ez bizony nem lehet több, mint 600 Ft. Az azonnali kívánságteljesülés igényének rövid angol neve: “instant get”, a 21. századi, nyugati típusú kultúra egyik alapvető jellemzője. beszkennelt műben, ezek közül 8 -10-et a helyesírás-ellenőrző aláhúz, tehát 100 alatti IQ-val is ki lehet javítani, az az 5 - 7 hiba meg maradhat benne, ingyen könyvnek ne nézd a sajtóhibáit.

Ha egy oldalon 1000 karakter van, és ebből 5 -10 hibás, akkor ez 99,0 - 99,5%-os, tekintélyt parancsoló helyességnek tűnik. Ehhez képest a profi papír könyvek 300 oldalon 1 - 2 elütése öt- vagy hétkilences, precíziós laboratóriumi tisztaság. A laponkénti beszkennelés, és elektronikus terjesztés egyébként évek óta a felsőoktatási intézmények hallgatóinak napi gyakorlata. Szintén egy hungarikum, a jegyzet-előállítás és -árazás sajátosságai – valamint az ifjú információstársadalom-állampolgárok digitális írástudásának következménye.

Tetszetős tördelés, pontos tartalomjegyzék

Papírkönyből kétféleképpen lesz ekönyv: Vagy kilopják a kiadóból valamelyik munkafázis elektronikus változatát (mint a sajtóvetítés kópiáját a filmgyárakból...), a fájlt vagy fájlokat, ez a jobbik eset, mert könnyen gyorsan, szoftveresen lehet e-könyv formátumra alakítani.

Vagy laponként beszkennelik a könyvet. Ma már nincsenek a fősodorban a karakter-felismerő programok, de azért elég jók ahhoz, hogy oldalanként “csak” 10-15 elütés maradjon a, korrekt lábjegyzetek, bibliográfia, esetenként tárgymutató, címlap, impresszum, ezek lehetnek az ekönyvek hozzáadott értékei a nyers beszkennelésen túl, amit az “instant get”-en szocializálódott vásárló nem hajlandó megfizetni.

Örülni kell tehát annak, hogy a 14-es villamoson Újpest felé egy digitálisan piknikus (a túlzott számítógép-használat miatt enyhén túlsúlyos) fiatalember teljes természetességgel húzott elő egy Kindlét a hátizsákjából, és folytatta az olvasást. Mert még vannak, sőt talán lesznek is, akik nemcsak néznek és hallgatnak, hanem hajlandók magukban és maguknak újrateremteni az élményt, amely így az életükké válik.