Magyarország 1991-ben, a régióból elsőként kötött általános keretmegállapodást az Európai Űrügynökséggel, majd 1998-ban csatlakozott a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított Prodex (Programme de Développement d̕'Expériences scientifiques) tudományos programhoz. 2003 óta hazánk az ESA úgynevezett együttműködő állama (PECS; Plan for European Cooperating States). Ezt a helyzetet szokták a teljes jogú tagság előszobájaként emlegetni. Az öt évre szóló egyezményt 2008-ban a magyar kormány újabb öt évvel megtoldotta, a PECS-ben minket követő országok (Csehország, Románia, Lengyelország) ugyanakkor ezalatt sorra teljes jogú taggá váltak. Hazánk a teljes jogú tagság helyett 2013 őszén újabb két évvel toldotta meg PECS-tagságát. A szerződésben szerepelt, hogy a PECS kiterjesztése legkésőbb 2015. november 5-éig tart.

A 2014 novemberében megjelent kormányhatározat tette lehetővé az ESA teljes jogú tagságra vonatkozó felvételi kérelmünk benyújtását. A kérelem jóváhagyásáról 2014 decemberében döntöttek az Európai Űrügynökség tagállamai. A jóváhagyás után elkészül a szerződés, amelyet ratifikálni kell. Mindez időigényes, de remélhetően 2015 őszére minden döntés megszületik.

Az ESA-tagsággal hazánk ezzel olyan nagy léptékű programokba kapcsolódhat be, amilyeneket az egyes országok egymagukban nem képesek elindítani. A belépéssel egy időben az ESA összes ipari tendere megnyílik előttünk. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg négymilliárd euró. Fontos, hogy a befizetett tagdíjak jelentős hányada, 60-90 százaléka, visszakerül a tagországokhoz a fejlesztési feladatokra. A magyar tagsági díj évente ötmillió euró lesz, emellett egyszeri belépési díjként 3,5 millió eurót kell befizetnünk. (A PECS-tagdíj évente kétmillió eurót tett ki.)

Az Európai Űrügynökség segítségével 2014 márciusában végzett felmérésből az derült ki, hogy negyven magyar kutatóhelyen és vállalkozásnál zajlik világszínvonalú űrkutató munka. Itthon minden űrkutatásban hasznos eszközt képesek megtervezni és legyártani – kivéve a hordozóeszközöket.

Gyakran felvetődő kérdés, hogy mikor küld Magyarország újabb űrhajóst az űrbe? A költségekről annyit érdemes tudni, hogy egy feladat végrehajtása űrhajósokkal ötvenszer-százszor többe kerül, mint automatákkal, feltéve, hogy az automaták képesek az adott munkát elvégezni. Józanul gondolkodva egyértelműen kijelenthető, hogy belátható időn belül nem megy magyar az űrbe.

Ami mindenképpen várható a csatlakozástól, az a magyar űripar további fellendülése. Ugyanakkor vigyázni kell, nehogy az ipar fellendülése mellett a kutatás rosszabb helyzetbe kerüljön az új helyzetben.