A turpisságra a Friends of the Earth (A Föld barátai) nevű szervezet bukkant. A zöldek megszerezték a jelentés szövegét, és egyből kiszúrták az átverést, a módszerrel együtt. Az EuropaBio úgy állította össze a dokumentumot, hogy Franciaországot nemes egyszerűséggel „kihagyta Európából”.

Persze nem indok nélkül: a franciák ugyanis tavaly betiltották a génkezelt kukorica termesztését. A 2007-es összegzésben még a francia termőterületek is szerepelnek, a 2008-asból viszont már kimaradtak – így állt elő az a végeredmény, hogy Európában (amely időközben „egy Franciaországnyival kisebb lett”) 21 százalékkal nőtt a génkezelt mezőgazdasági növények (GMO) vetésterülete. Amennyiben Franciaországot a 2007-es és a 2008-as számításban is figyelembe vesszük, az eredmény természetesen más lesz: kiderül, hogy 2 százalékkal zsugorodott a termőterület, 2005 óta pedig összesen 35 százaékos volt a visszaesés.

A manipulációs kísérletnek komoly tétje van: Az Európai Bizottság folyamatosan harcban áll a tagállamokkal, és az áruk szabad áramlására való hivatkozással megpróbálja rákényszeríteni őket a GMO-k engedélyezésére. Jelenleg hét uniós tagállamban - Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában – termesztenek génkezelt haszonnövényeket, az igénybe vett terület az Unió teljes szántóterületének mindössze 0,21 százaléka (ennek háromnegyede Spanyolországban van).

Az engedélyezett fajták listája meglehetősen rövid: egyetlen tétel, a Monsanto Mon 810-es kukoricája szerepel rajta. Ugyanerre a növényre öt országban (köztük Magyarországon is) tilalom van érvényben. (Az Európai Bizottság az Európai Tanács március 2-i ülésének napirendjére tűzte a MON810-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom feloldását célzó javaslatot.) Globálisan a szántók 2,4 százalékát használják GMO-k termesztésére, a legnagyobb termelő Brazília, Argentína és az USA – utóbbi egymagában a teljes termesztés 50 százalékát tudhatja a magáénak.

A génkezelt növények alkalmazása Európában elsősorban a fogyasztói ellenállás, illetve a tagállamok szigorú engedélyezési politikája miatt nem halad előre. Utóbbi részben a környezeti és egészségügyi kockázatokkal függ össze, részben pedig azzal, hogy az európai piacon a génkezelt élelmiszer gyakorlatilag eladhatatlan, ezért a technológia beengedése egyértelműen versenyhátrányt jelent. Egyre több a kedvezőtlen termesztési tapasztalat is: a legurtóbbi időkben megjelent tanulmányok nem igazolják, hogy a génmanipulációval ellenállóvá tett növények termesztése kevesebb vegyszerfelhasználással jár. Az viszont világossá vált, hogy a termelők számára ezek a fajták – a jogdíjak, illetve a speciális vegyszerigény miatt.

A Föld barátai emlékeztet rá: a biotechnológiai ipar - az évtizede elején megfogalmazott ígéretekkel ellentétben - a mai napig nem hozott forgalomba egyetlen megnövelt tápanyagtartalmú, magasabb hozamú, szárazságtűrő, sótűrő vagy más, a fogyasztók számára előnyös tulajdonságot hordozó génmódosított növényt. Miként korábban is, a mezőgazdasági biotechnológia kétféle tulajdonságra korlátozódik: gyomirtószertűrő és rovarrezisztens (rovarölő mérget termelő génmódosított) növények.

Az Egyesült Államokban engedélyezésre váró 12 génmódosított fajta közel fele gyomirtószertűrő. Kettő (kukorica és szója) kétféle, míg három másik egyféle gyomirtószerrel szembeni tűrőképességgel rendelkezik (gyapot, lucerna és golfpályákra tervezett fű). A többi közül egyetlen sem rendelkezik hasznos, új tulajdonsággal. Ebből az következik, hogy a GMO-k csak a fajták előállítóinak hoznak tényleges hasznot, miközben az esetleges kockázatokat az egész világ viseli.