Régóta vizsgálják Ötzit, a rézkori embert, akit egy vállát ért nyílhegy ölt meg, s akinek 1991-ben talált múmiája kiváló körülmények között a bolzanói múzeumban tekinthető meg. Az észak-olasz városban lévő Európai Akadémia kutatóinak legújabb sikere az emberiség egykori keveredéséhez és vándorlásához ad újabb adalékot.

A kutatók a gyomortartalmat teljes DNS-elemzésnek vetették alá, és hatalmas bravúrral az ezer gigabájtos adathalmazban a Helicobacter pylori baktériumra jellemző bázisszekvenciákat (DNS-szerkezeti elemeket) találtak. Az ember beleiben és gyomrában legalább százezer éve élősködő baci olyan törzsét találták meg, mely leginkább Észak-Indiára jellemző. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi európai népességben főként Észak-Afrikából származó (és ázsiai keveredést is mutató afrikai) Helicobacter törzsek élnek.

A manapság főleg a gyomorfekéllyel és emésztőrendszeri problémákkal összefüggésbe hozott baktériumtörzsek, melyek a Föld lakosságának mintegy felében megtalálhatók, könnyen keverednek, alkotnak hibrideket akár az emberek szexuális együttléte, akár gyermekek együttes játéka alkalmával. Így egyes kutatók szerint a Helicobacter törzsek genetikai analízisével pontosabban követhető az emberiség elterjedése, vándorlása, mint az emberi maradványok genetikai elemzésével.

Ötzi esetében az amerikai Science folyóiratban csütörtökön közölt eredmények arra utalnak, ugyan az első emberek 60 ezer éve áramlottak ki Afrikából, a mai Helicobacter törzsek nem abból az időből valók. Az emberek keveredése a későbbi időkben, amikorra meghódították az egész Földet, folyamatos és többirányú volt. Így Ázsiából is sok bevándorlási hullám érte el Európát. Az Észak-Afrikából érkező legújabb bevándorlási hullámról viszont a kutatók tudják, hogy épp Ötzi idejében történt, de a jégember bacijait ezek szerint ennek hatása még nem érte el. Hasfájást azonban az ázsiai törzs is okozhatott.