Ezzel párhuzamosan az Amerikai Geológiai Szolgálat 130 apróbb rengést is regisztrált, melyek március közepén kezdődtek, és gyakoriságuk heti negyven rengéssé erősödött. Ez még jelentősen elmarad az 1980-as óriási kitörést megelőző többezernyi apró rengéstől, ami a vulkánszakértő szerint még messze van az aggodalomra okot adó szinttől.

Annak idején ezer köbkilométernyi hamu tört a levegőbe, és miközben 600 fokos izzó felhő takarta be a napot, a hegy északi oldala teljesen leomlott, és magassága 401 méterrel csökkent.

A Mt. St. Helens Észak-Amerika eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját okozta REUTERS/NASA Earth Observatory

Az USGS szerint semmi jel nem utal egy közeli kitörésre, de a hegy nagyon aktív. A hajdani katasztrófát megelőző többezernyi apró rengés nagyon hamar felerősödött. A kitörés reggelén a rengések már 5,1-es fokozatot értek el. Ami ugyan mérsékelt erejűnek számít, de már okozhat károkat az épületekben.

Az 1982-ben Nemzeti Vulkánemlékhellyé nyilvánított Mt. St Helens 1980 óta a Föld legjobban megfigyelt vulkánja, szenzorok hada figyeli és gyűjti róla az adatokat éjjel-nappal. Ez is megkönnyítette a mostani adatgyűjtést, melyből kiderült, a legtöbb rengés 0,5-ös, a legerősebb pedig 1,3-as magnitúdójú volt, s a forrásuk a földfelszín alatt 1,6-6,4 kilométerrel volt. Vulkanológusok szerint mindez a magmakamra újbóli feltöltődésének a jele, ami további feszültségeket okoz a kéregben, írja a Christian Science Monitor.

A nagy kitörés óta nem ez az első ilyen rengéssorozat, hasonlóra került sor a kilencvenes években, 2013-ban és 2014-ben is. Magyarán, közeledünk egy újabb rengés felé, de nem tudni, mikor érünk oda. Az 1980-as kitörést követő megfigyelések során, 1984–2007 között évekig morajlott a hegy bárminemű kitörés nélkül.