A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértékű megváltozásának megelőzéséhez négy fő intézkedésre van szükség. Ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése. Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetőség.

Az IEA júniusban adta ki az évente megjelenő „World Energy Outlook” különkiadását, amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghőmérséklet ne emelkedjen meg 2 C° fokkal nagyobb mértékben. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértékű. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumene azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezhető az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások kétharmada az energiatermelés és -felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 C° alatt, ha ezen e téren jelentős beruházásokra kerül sor. A legfontosabb és a legnagyobb kibocsátáscsökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági fűtésben és áramhasználatban. Ez a szegmens a szükséges összes kibocsátáscsökkentés majd felét adhatja.

A további három javasolt intézkedés: a legszennyezőbb szénerőműtípusok építésének betiltása, az olaj- és földgáztermelés során elszökő metán és a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése. Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 C°-ért” forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többletterhet az államoknak, sőt akár segíthetik is a gazdasági válságból való kilábalást.

„A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök” – állítja Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. Szerinte Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. „Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani.”