Az eddigi legrégibb emberábrázolás
A mamutcsontból kifaragott, a nőiséget szinte túlzón hangsúlyozó szobor az első olyan alkotás, amely dimenzióban, figurálisan és nemcsak falra karcolva mutatja meg az embert. A bonyolultan kifaragott, fej nélküli szobor legalább 5000 évvel idősebb, mint az eddig előkerült legősibb társai, és röviddel azután készülhetett, hogy fajunk, a modern ember Európába érkezett.
A szobor előkerülésével nyilvánvaló vált, hogy már az Európába legkorábban megérkezett őseinket is ugyanaz a gondolat foglalkoztatta, mint utódaikat: a termékenység – mondta el Nicholas J. Conard, a Tübingeni Egyetem kutatócsoportjának vezetője.
A mintegy 6 centiméter magas alak vállai szélesek, a mellek kifejezetten hangsúlyosak, a genitalia hangsúlyos és ábrázolása bonyolult. A két mell és a genitalia is feltűnően nagyméretű a test többi részéhez képest. Ezek a vonások a hasonló, később keletkezett Vénusz-szobrokhoz képest is hangsúlyosabban ábrázoltak, de tulajdonképpen már minden, a gravetti-kultúra 28-22 000 éves Vénusz-szobrait jellemző vonás megjelenik ezen az alkotáson is, vagyis a most előkerült úgynevezett Hohle Fels-Venus prototípusa a későbbieknek – hangsúlyozzák szakértők.
A hat darabban előkerült szobrocska rövidke kezein a kézfejeket aprólékosan ábrázolták. Az egyik kézfejen öt ujj, a másikon négy látható. A bal váll és kar sajnos nem került elő. A lábak rövidek és aszimmetrikusak, pontosan úgy, ahogy ez a későbbi Vénusz-szobrokon is megfigyelhető, akárcsak az, hogy nincs fej, sőt a helyén egy lyukat képeztek ki, nyilvánvalóan azért, hogy felfüggesztve, valószínűleg nyakban viseljék.
A szobor a barlang aurignaci-lerakódásából (40 000-28 000 év) került elő, és az a tény, hogy rendkívül jó állapotban őrződött meg, arra utal, hogy eltemetődése óta nem bolygatták. A közelében pattintott kövek és állatcsontok voltak. Ezek korát a C-14-es vizsgálat 31 000-40 000 évesre datálta.
A szobor előkerülése megdöntötte azt az eddigi feltevést, hogy a Vénusz-szobrok a gravetti-kultúra idején alakultak ki, amiként azt is, hogy az aurignaci-kultúra embere csak erős és agresszív állatokat, esetleg sámánokat ábrázolt. Habár a Vénusz-szobrok pontos jelentését a kutatók még nem fejtették meg, a nőiséget túlzón hangsúlyozó szobrok minden bizonnyal kapcsolatban vannak a termékenység gondolatával.
A szobrocskát a nagyközönség a Jégkori Művészet és Kultúra című kiállításon Stuttgartban tekintheti meg 2009. szeptember 18-a és 2010. január 10-e között.
