Online közel 800 millióan böngészik a digitális napilapokat. Az internetezők fele tájékozódik innen, ezzel soha nem tapasztalt olvasottságot biztosítva a sajtótermékeknek.

A XXI. században először a kiadók bevételeinek nagyobb része nem a hirdetésekből, hanem az eladott példányszámokból származik. Utóbbi a tavalyi évben - a print és digitális megjelenések esetén összesen -  elérte a 92 milliárd dollárt, míg a hirdetésekből befolyt összeg 86 milliárd dollár volt.

Ezzel közel 180 milliárd dollár bevételt hoznak évente megelőzve ezzel a könyvkiadók, a zene-, vagy a filmipar profitját - számolt be a globális sajtó iparág irányadó kalauzának, a World Press Trends-nek 2015-ös jelentése. A beszámolót a Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) hétfőn hozta nyilvánosságra, a hamburgi World Publishing Expo keretében, Németországban.

„Számos elfogadott alapvetés a sajtó üzletágról anekdotákon és becsléseken alapszik, gyakran csak részlegesen ábrázolja a képet, vagy teljesen téves. A World Press Trends kiadvánnyal, számokkal is alátámasztva nyújt mélyreható betekintést a valós történésekbe" - nyilatkozta Teemu Henrikson, a 70 ország iparági adatait feldolgozó projekt koordinátora.

A jelentésből kiderül, hogy a legnagyobb újságpiaca a világon az Egyesült Államoknak van (37 milliárd dollár). Ezt követi Japán (18 milliárd dollár), Németország (16 milliárd dollár), Kína (14 milliárd dollár) az Egyesült Királyság (8 milliárd dollár) és India (7 milliárd dollár).

A jövőt tekintve reményre ad okot, hogy az 1980-1994 között születettek hetven százaléka naponta olvas híreket. A legtöbben a Facebookon szerzik be az információkat. Innen tudják meg a hírek több, mint felét, azonban minden negyedik előfizet egy hírspecifikus applikációra, tizenhat százalékuk pedig még ennél is hagyománytisztelőbb és nyomtatott napilapokat járat.