Harangi Szabolcs, az ELTE geológus professzora szerint a válasz nem olyan egyszerű. Egyrészt maga a tűzhányó nem tartozott a veszélyes aktív vagy potenciális aktív tűzhányók közé, az 1979-80-as kitörése (ami ennél nagyobb volt) előtt több mint 23 ezer évig nem működött a vulkán, azaz látszólag inaktív volt. Ez a látszólagos nyugalom is hozzájárult ahhoz, hogy a japánok e szent hegye kedvelt zarándokhely és turistacélpont volt. A tragédia egyik oka az, hogy a kitörés idején csodálatos időjárás volt, ezért sokan voltak fenn a hegyen. A másik ok maga a váratlan vulkáni kitörés.

Holdbéli tájra hasonlít, amit a vulkán hagyott maga után KYODO / Reuters

A robbanásos kitörés elsőrendű oka a felszín alatti vizek felhevülése és hirtelen gőzzé alakulása, ami térfogat-növekedéssel járó folyamat, azaz adott esetben szétveti a kőzettestet. Egy ilyen eseményt nem lehet előre jelezni, mert az ilyennek nincsenek előjelei – olvasható Harangi Szabolcs okfejtése a tűzhányó.blogspot.hu honlapon. Egy ilyen kitörés váratlanul, az egyik pillanatból a másikra bekövetkezhet. Nincsenek földrengések, nincsen felszíndeformáció (azaz nem emelkedik a felszín a magma nyomása miatt), nem szivárognak felszínre gázok – egyszerre csak bumm. Ilyen történt tavaly a Fülöp-szigeteki Mayon vulkánon is, ahol öt turista vesztette életét.

„A Föld népessége rohamosan nő, millióan élnek potenciálisan aktív tűzhányók közelében, sokan kelnek útra, például másznak fel vulkánokra. Ezek veszélyes hegyek akkor is, ha éppen nem működnek. Aki vulkánokra mászik, tudnia kell, hogy a tűzhányó esetében milyen lehetséges veszély történhet egy kitörés esetében, tudni kell, hogy ilyen esetben mit kell csinálni, tudniuk kell másoknak is, hogy hova mennek és milyen elérhetőségük van és meg kell érteni, hogy történhet veszélyhelyzet, azaz ismerni kell valamelyest a vulkáni kitörések lefolyását" – figyelmeztet a vulkanológus.

A hétvégén nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű esemény. Arról már nem szólnak a hírügynökségek, hogy rendületlenül zajlik az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés, ami lassan az elmúlt évszázad legnagyobb izlandi vulkánkitörésévé növi ki magát. Arról ellenben beszámoltak, hogy mi történt Szicíliában. Ennek ugyan nem volt köze a vulkánokhoz, azonban ez is egy váratlan kitöréshez kapcsolódik. A szicíliai Agrigento közelében lévő Macalube d'Aragona iszapfortyogó területén egy váratlan metánkitörés következtében két kisgyermek halt meg, akik édesapjukkal éppen akkor sétáltak arra.

Az Ontakéről több mint 200 embert mentettek ki. A vulkán 30 halálos áldozatot szedett KYODO / Reuters

Ez az iszapvulkáni működés sok tekintetben hasonlít a Bodzavásár (délkelet Kárpátok) környéki iszapfortyogó területhez. A szicíliai iszapfortyogó metánkitörései korábban is elérték a méretes nagyságot (például 2008-ban), ez a tragikus eset arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekkel a veszélyekkel is komolyan kell számolni, és erre fel kell figyelni a turisták figyelmét.

A sárvulkánok (mások iszapfortyogóknak nevezik ezeket) működése nincs kapcsolatban a vulkánossággal. A talaj szerves anyagainak bomlásából származó természetes gázok, az agyagos, homokos felsőbb rétegeken keresztülszivárognak. Sós vizet és kis mennyiségű kőolajat magukkal hordva iszapos masszát képeznek, mely szabálytalan időközökben feltör a vizenyős, laza talajból.