Az agy GPS-rendszerét fedezték fel az idei kitüntetettek – magyarázta a felfedezést a Nobel-bizottság szakértője. Vagyis azt a belső agyi navigációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy például eljussunk egyik helyről a másikra. Hogy tárolódnak ezek az információk az agyban, hogy egy adott alkalommal ismét felhasználhassuk azokat.

Telefonon értük el a Németországban tartózkodó Agy-díjas Freund Tamást, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének vezetőjét, hogy kommentálja a Nobel-bizottság döntését.

John O'Keefe

Mindketten az agy egyik fontos részét alkotó hippokampusz és a memóriafolyamatok elemi mechanizmusaira világítottak rá. John O’Keefe 1971-ben az úgynevezett tér-sejteket fedezte fel, mely az agyi GPS-rendszer egyik fontos eleme, s amelyek különböző térbeli „térkép-pontokhoz” képesek kötni bizonyos információkat. Ezeken a hippokampuszban lévő sejteken keresztül vagyunk képesek feltérképezni saját környezetünket, és az egyes sejtek kisülése pontosan megadja, hogy éppen melyik ponton vagyunk, sőt a következő útvonal is megjósolható az egyes idegsejtek kisüléséből – magyarázta Freund professzor.

A három kutató állatkísérletei nyomán kiderült, hogy nemcsak a térbeli információkról készít kognitív térképet a hippokampusz, hanem még akár szagmintázati térképről is.

A Moser házaspár több mint harminc évvel Keefe felfedezése után a hippokampusz e funkcióhoz kapcsolódó agykérgi régiójában fedezte fel a rendszer másik fontos elemének számító, úgynevezett grid-sejteket. Kutatásaik arra irányultak, hogy ezek a lépszerű hexagonális hálózatot alkotó térmező sejtek hogyan eredményezik a hippokampusz térsejtjeinek szelektív működését. Rájöttek arra is, hogy a hippokampusz melletti egyik agyterület bizonyos sejtjeinek kisülése attól függ, hogy épp merre készülünk elindulni, amit állatkísérletekben bizonyítottak.

May-Britt és Edvard I. Moser

A három kutató patkányokon végzett kísérletei óta kiderült, hogy mindkét sejt emberekben is megtalálható, vagyis az emberi tájékozódás agyi alapját is ezek a sejtek képezik. A kitüntetettek munkája új utakat nyit annak megértésében, hogy a kognitív folyamatok hogyan integrálódnak és tárolódnak az agyban.

Freund Tamás jól ismeri mindegyik kitüntetettet, akik jártak is már hazánkban, sőt a magyar kutató a Moser házaspárt régóta terjeszti fel Agy-díjra, amit eddig még nem kaptak meg. A Nobel-díjat azonban december 10-én átvehetik majd Stockholmban.