Kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen 12 kutató részesült Akadémiai Díjban: Bíró László Péter, Csuzdi Csaba, Döme Balázs, Hohman Judit, László János, Lukács László, Molnár Lajos, Percz Béla, Popp József, Rudas Tamás, Tóth Gyula, Völgyesi Lajos. Akadémiai Újságírói Díjat Herzka Ferenc független dokumentum- és portréfilmes szerkesztő, rendező kapta.

Az Akadémia Wahrmann Mór-érmet adományozott Lepsényi Istvánnak, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatójának a pneumatikus fékrendszerek, az elektronikus vezérlőrendszerek és a szoftverrendszerek fejlesztésében való aktív részvételéért. A külhoni magyar tudósok elismerésére alapított Arany János-életműdíjat 2011-ben Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára kapta.

A közgyűlés különleges pontja volt egyetlen jelölt akadémikusi választása. Ha nincs a rovarirtós ajándék, Tóth Miklós agrárkutatót már tavaly a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották volna. Csakhogy a Levegő Munkacsoport által kirobbantott botrány – a forgalomból már kivont diklórfosz rovarirtó-hatóanyagot tartalmazott az a molyirtó csík, amelyet ajándékba kaptak a vásárlók, amikor megvették a Csalomon rovarcsapda elnevezésű terméket, miközben az ajándék terméket az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete biztosította – nyomán azonban fegyelmi eljárás indult az intézetet vezető Barna Balázzsal és helyettesével, Tóth Miklóssal szemben. Tóth Miklós tagságáról tavaly májusban nem szavaztak. A voksoláson Tóth Miklós akadémikus lett.

„Tudományos munkám egyik legnagyobb jelentőségű elismerése az MTA Aranyérem. Nem fiatal korban kaptam ezt a díjat, így nem beszélhetek arról, hogy milyen hatalmas terveim vannak a jövőben. Inkább arra törekszem, hogy a bűnügyi tudományok során teremtett értékeim megőrződjenek. Az utánam következő nemzedék tagjait arra buzdítom, hogy ezekhez az értékekhez ragaszkodjanak” – nyilatkozta lapunknak az MTA idei Aranyérmese, a hazai büntetőjog kiemelkedő alakja, Király Tibor. A professzor szerint a jelenkor hazai és nemzetközi szinten is kedvezőtlen tendenciákat mutat fel a bűnözés terén. Ennek során a törvényalkotók olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek bizonyos határok között az alapelvekben képviselt gondolatokat, szabályokat megkérdőjelezik. Alapelv például, hogy a vádlónak kell a vádat bizonyítania. Ma például több példát is látni arra, hogy a gyanúba vett személynek kell bizonyítani, hogy vagyonát tisztességes úton szerezte. A professzor szerint a tudománynak állást kell foglalnia úgy, hogy megértve a kor igényeit az alapelvek épsége megmaradjon.

Király Tibor szerint amit tanított, az megkerülhetetlen, él, aki ezt a szakmát műveli, ezt zsinórmértékként vallja. Nem azért, mert tőle származik, hanem azért, mert egyetemes, klasszikusan elfogadott elvekről van szó.