A világ minden tájáról érkezett fizikusok a részecskefizikai kutatások európai szervezete pénzügyi bizottságának üléséhez időzítették a demonstrációt.

Rolf Heuer, a CERN főigazgatója eredetileg mintegy ötmilliárd svájci frankot kért a 2011-2015-ös időszakra, amit azonban a szervezet húsz tagállamainak kormányai már júniusban elutasítottak. Az alkudozások azóta is folynak, s a bizottság szerdai ülésére Heuer a korábbi összeg összesen 478 millió svájci frankos megkurtításának javaslatával érkezett.

A végső döntést szeptember 16-án hozzák meg a tagállamok a következő öt év költségvetéséről.

A scientist holds a glass of champagne after the first successful collisions at full power at the Compact Muon Solenoid (CMS) experience control room at the Large European Organisation for Nuclear Research (CERN) in Meyrin, near Geneva March 30, 2010. Scientists at the CERN research centre will begin trying on Tuesday to make particles collide at ultra-high power and close to the speed of light to create mini-versions of the "Big Bang" that gave birth to the universe. REUTERS/Denis Balibouse (SWITZERLAND - Tags: SCI TECH SOCIETY)

James Gillies, a CERN szóvivője kijelentette, hogy a költségvetési megszorítások hatással lesznek a tudományos kutatásokra és kísérletekre, de "nem drámai módon". Szerinte a legfontosabb projektre, a mintegy 3,9 milliárd eurós költséggel megépített nagy hadronütközető működésére csak kis hatást gyakorol majd a kényszerű takarékoskodás.

A tudósok és a műszaki kiszolgáló személyzet nem ért egyet az újabb pénzügyi megszorításokkal, amelyek szerintük az innováció és a munkahelyteremtés rovására megy, végső soron kárt okozva ezáltal a gazdasági fellendülésnek Európában. "Kutatás pénz nélkül, az Európa jövő nélkül" - állt a tüntetők zászlaján.

Egyes országok a költségvetés még jelentősebb mértékű megnyirbálása mellett ugyanis a személyzet további leépítését is szorgalmazzák. A CERN már így is 2200-ra csökkentette alkalmazottjainak létszámát a 90-es évek mintegy 3000 fős állományából.

Gianni Deroma, a tüntetők képviselője rámutatott, hogy a költségvetési megszorítások lassítani fogják a nagy hadronütköztető gyűrűvel - a francia-svájci határ alatt 50-150 méteres mélységben elhelyezkedő, egy 27 kilométeres alagútban működő részecskegyorsítóval - folyó kutatásokat, és romba dönthetnek minden eddigi eredményt. Aggodalmaikat osztják az Európai Űrügynökség tudósai is.

A hadronütköztetőben protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a más részecskéknek tömeget adó Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket, amelyek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagot alkotják. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések során a fizikusok igyekeznek újraalkotni a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.