A sarkvidéki vizeken telente egyre nagyobbra híznak a jégtáblák, és általában március közepére érik el maximális kiterjedésüket. Idén azonban már február 25-én megvolt a maximum, ami azt jelenti, hogy összesen 14,54 millió négyzetkilométernyi felületet borított jég. Ez a legalacsonyabb érték a műholdas mérések, azaz 1979 óta.

A NSIDC munkatársai azt is megállapították, hogy a jég átlagos vastagsága is csökkent – kivétel ez alól a Labrador-tenger és a Davis-szoros. Egyébként nem az a baj, hogy idén február 25-én volt a legnagyobb a kiterjedés – hiszen 1996-ban ez február 24-re esett –, hanem az, hogy egyre kisebb térség kerül jég alá a téli időszakban. A 14,54 millió négyzetkilométeres jégfelület 1,1 millió négyzetkilométerrel kisebb az 1981–2010-es évek átlagánál (15,64 millió négyzetkilométer.) A második legkisebb jégborítású év a 2011-es volt, de akkor is 130 ezer négyzetkilométerrel nagyobb volt a jég.

A kisebb jégfelületet a februári, szokatlanul meleg tengeráramlásokkal magyarázzák. Ugyanakkor a szakemberek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy áprilisig újabb területek kerülhetnek jég alá. Az NSIDC áprilisban teszi közzé jelentését az arktiszi télről.