A földben a szegedi szuperlézer alapköve
A csütörtöki alapkőletételen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök szerint az, hogy a kutatóközpont Szegedre kerülhet, többek között köszönhető a világszerte elismert helyi egyetemnek, és az ország által elért eredményeknek. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsőségét a lézerfizika tudományterületén a világban.
Az alapkőletétellel elindulhat a munka, nekigyürkőzhet a szegedi lézerközpont épületeire kiírt tenderen győztes Strabag–Swietelsky konzorcium. Az a csoport, amelyik a drágább ajánlatot tette, míg a szegedi KÉSZ Építő Zrt. a 24,7 milliárdos pályázatával alulmaradt. Ki is tört emiatt egy kisebb botrány.
„A magyar tulajdonú KÉSZ csoport minden munkatársa és teljes menedzsmentje értetlenül áll az események előtt, miszerint az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezésnek helyet adó és az Új Széchenyi Terv keretében Szegeden megvalósuló kutatóközpont közbeszerzési eljárásában a cégcsoporthoz tartozó, szegedi székhelyű KÉSZ Építő Zrt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az ajánlatkérő" – írta közleményében a KÉSZ csoport. „Az eljárás elmúlt közel 120 napja során minden kiírásnak, követelménynek maradéktalanul megfeleltünk. Számos irreális hiánypótlási felhívásnak eleget téve, egyetlen versenytársunknál 300 millió forinttal kedvezőbb ajánlattal vártuk a döntést, amelynek indoklása ajánlatunk 'megalapozatlanságát' hangsúlyozta” – fogalmazott néhány napja Pintyőke Marcell, a KÉSZ csoport kommunikációs és marketingigazgatója.
A projekt határidői az elmúlt fél évben többször is módosultak. Még az utolsó napokban is terjedelmes hiánypótlást kért a közbeszerzési szakértő, a KÉSZ-nek több mint 150 oldalas kiegészítést kellett elkészítenie egyetlen nap alatt. Megtették, mégis buktak.
Tavaly júliusban egyébként még úgy nézett ki, hogy már ősszel elkezdődik az építkezés, de nem indult meg, mert többször meghosszabbították a kivitelezési ajánlatok benyújtási határidejét. A szegedi napilap, a Délmagyarország arról írt november elején, hogy hamarosan eredményt hirdetnek, és már 2013-ban elindulhat az építkezés. Nem így lett. Az eredményt néhány nappal ezelőtt hirdették ki. Nyert a 300 millióval többet kérő csoport.
A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-, ötezer embernek is munkát adó szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el. A tudományos nagyberuházás célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása. A berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.
A 2013. február eleji kormánydöntés szerint a 2007–2013 közötti uniós pénzügyi ciklusban nettó 37 milliárd, míg a 2014–2020-ig tartó következő fázisban nettó 24,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összeg 15 százaléka magyar önrész, 85 százaléka pedig uniós támogatás. A szegedi kutatásokhoz három nagyobb, valamint két kisebb lézerberendezés beszerzése szükséges. A szegedi szuperlézer impulzusainak majdani csúcsteljesítménye a Föld elektromos erőműveinek összteljesítményénél ezerszer nagyobb lesz (ez a teljesítmény nagyon-nagyon rövid idejű impulzusokhoz tartozik).
A beruházás első ütemének – az épületeknek – 2015 nyarára el kell készülnie, míg az első lézereket 2015 végén szerelik be. A tudományos berendezések szállítása és beüzemelése a tervek szerint 2017 végére történik meg teljesen.
