Október 25-én kordonnal kezdték körbekeríteni a területet, a munka október 28-áig tartott. A következő napon elkezdték kivágni a fákat. A környékbeli kutyasétáltatók megfigyelték, hogy a faágakkal együtt a fákon alvó denevérek is a földre hullanak, számos példány elpusztult (Magyarországon 1901-ben - Európában elsőként - védetté nyilvánították a denevéreket, azóta a szárnyas emlősök összes magyarországi faja természetvédelmi oltalom alatt áll, egy-egy állat eszmei értéke 10-50 ezer forint). Az eseményeket fotózó helyieket a favágó munkások megfenyegették, erről videofelvételek is a rendelkezésünkre állnak.

Az egy nap alatt letarolt park miatt aggódó civilek megkeresték a fairtást végző Magyar Kőris Kft.-t (egyebek között azt tudakolva, hogy milyen engedélyük van, és hogyan gondoskodnak a védett állatok védelméről), de információink szerint azt a választ kapták, hogy a cégnek nincs joga nyilatkozni. A beruházó cég projektvezetője - akinek a neve és a telefonszáma egy helyszíni tájékoztató táblán is fel van tüntetve - szintén illetéktelennek nyilvánította magát.

Egy, az érintett VIII. kerület számára készült tanulmány szerint "A Ludovika tér védett közpark igen nagy számú idős és értékes faegyeddel. A meghatározó fafaj a nyugati ostorfa, a vadgesztenye, a nagylevelű hárs és a korai juhar. A parkterület cserjeszintje erősen hiányos, jellemzően kevés kiöregedő orgonabokor, aranyeső és fagyal képezi. A gyepes felületek aránya csekély, jobbára rossz állapotú a gyep." A szövegből kiolvasható a cserje és a gyep felújításának szándéka, a fakivágás azonban nem.

A területet egyebek között közel kétszáz kutyasétáltató használja, ennek ellenére az új tervekben semmilyen kutyafuttató vagy hasonló rendeltetésű zóna nem szerepel.

Mint a beszámolójukat képekkel is alátámasztó szemtanúktól megtudtuk, a levágott fák nagy részét még a helyszínen bedarálták, azt a látszatot keltve, mintha az indokolatlan fakivágás "bűnjeleit" kellene eltüntetniük. A fák csonkjai mindenesetre azt a látszatot keltik, hogy idős, de egészséges példányokról volt szó (ezt támasztja alá az is, hogy a növényeket a Főkert a közelmúltban megmetszette, és a fasebeket lekezelte).

Mivel kiemelt kormányzati beruházásról van szó, a terület pedig állami tulajdonban van (ugyanúgy, mint a nemrég famentesített Kossuth tér esetében), a kerületnek nem sok jogalapja van a közbeavatkozásra, igaz, eddig nem is tett rá kísérletet.

A hasonló növényirtásokat rendszerint a fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) módosítása szokta megelőzni. Ez történt tudomásunk szerint a Kossuth térrel és a Ludovika parkkal is: ahogyan Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért képviselője az FSZKT-módosítás vitájában fogalmazott: "Itt is az történt, hogy a kormány rábökött egy területre, és azt mondta, hogy itt legyen egy új egyetem, és ez legyen nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy, vagyis korlátozta a hatósági és a civil kontrollt a beruházás körül. Arra kérnek minket, hogy adjunk mi is, mint Fővárosi Közgyűlés egy biankó csekket, hiszen higgye el mindenki, hogy azáltal, hogy itt történeti kertté, azaz műemlékké minősítették a területet, majd minden rendben lesz. Biankó csekk alatt azt értem, hogy a szabályozási terven az látszódik, hogy nagyon sok terület van kijelölve, ahol a felszín alatt lehet majd építeni. Tehát majd a tervezők eldöntik, hogy mit és hogyan fognak csinálni, a nyilvánosság kizárásával várhatóan."

A "biankó csekk" kitöltésével a fideszes többségű közgyűlés nemcsak a Ludovika parkról mondott le, hanem egy 400 fős kijelölt P+R parkolóról is, amely helyett a tervek szerint valahol az Üllői út mentén, jóval kijjebb keresnek majd másikat. A fővárosi ellenzék több körben igyekezett elérni, hogy legalább a terület közpark besorolása megmaradjon, de erre is csak számonkérhetetlen ígéreteket kaptak: az egyik ülésen a kormány illetékese azt állította, nincs arra szándék, hogy a parkot lezárják (legfeljebb éjszakára, "nemzetbiztonsági okok miatt"), ugyanakkor a tervdokumentáció szerint semmi akadálya nincs az egykori parki terület teljes körbeépítésének.