Csiba Katalin, az LMP szóvivője szerint minden fillér, amit a bővítést előkészítő kampányra költenek, az ablakon kidobott pénz, a legalább háromezermilliárd forintba kerülő bővítési projekt ugyanis Magyarország ismert finanszírozási nehézségei miatt megvalósíthatatlan. Az ökopárti politikus kifogásolta, hogy ennek ellenére több mint 12 milliárd forintot szánnak az előkészítésre, és ennek egyharmadát kommunikációra költik, döntően jobboldali sajtóorgánumokban, illetve a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető médiacégeken keresztül.

Csiba szóvá tette azt is, hogy a nyilvánvalóan soha el nem kezdődő projekt (illetve az addig is elkölthető közpénz-milliárdok) érdekében hamis információkkal és elhallgatásokkal kampányolnak: példaként említette, hogy az atomenergiát tiszta energiaként reklámozzák (összemosva a megújuló energiaforrásokkal), elhallgatva, hogy az atomerőművek üzemeltetése során keletkező hulladék feldolgozhatatlan, a tárolás és az ártalmatlanítás a legsúlyosabb környezeti problémák okozója. A kampányban azt állítják, hogy Paks nélkül az áram 20 százalékkal megdrágulna, arról viszont nem ejtenek szót, hogy a felépíteni tervezett két új erőművi blokk a rendelkezésre álló kalkulációk szerint 20-30 százalékkal a jelenlegi piaci árak feletti költségszinten termelné az áramot.

Energiaklub: a stresszteszt pozitív, de vannak hiányosságok

A paksi vezérlőterem – Birol szerint megéri beruházni

Pakshoz kapcsolódó mai hír az is, hogy az Energiaklub nevű szervezet sajtótájékoztatón ismertette az úgynevezett atomerőművi stresszteszt eredményével kapcsolatos kritikákat. Az Európa-szerte elvégzett biztonsági felülvizsgálatról Paks esetében szinte kizárólag pozitív információk jelentek meg, mintha az ellenőrök mindent rendben találtak volna.

Az Energiaklub meghívására Budapestre érkezett Ökoinstitut-szakértő, Antonia Wenisch szerint azonban nem egészen ez a helyzet, a vizsgálat jelentős hiányosságokat is feltárt. Közülük a legfontosabb, hogy nem a védett reaktorépületben, az úgynevezett konténmentben van a használt nukleáris fűtőemelek pihentetőmedencéje. Baleset esetén ezek a sugárzó anyagok nem részesülnek különleges műszaki védelemben. A másik probléma, hogy az erőmű egyes épületeinél (például a belső tűzoltóságnál) nem gondoskodtak a földrengésállóságról. Azt pedig a felülvizsgálat során nem elemezték – pedig az osztrák szakember szerint kellett volna –, hogy az erőmű területéről kilépő magasfeszültség-hálózat (amelyen keresztül a biztonsági létesítmények áramellátása is biztosítható) mekkora földrengést lenne képes elviselni.