A leglátványosbb fejlemény tavaly az eladási csatornák és az üzleti modellek diverzifikálódása volt. Míg egy évtizeddel ezelőtt egy új zenei album esetében a bevételek szinte teljes egészében a CD (és a kevésbé fejlett piacokon a kazetta-) eladásokból álltak, a jelentésben példaként említett Beyoncé-lemez, az I Am... Sasha Fierce esetében az USA-ban több mint 260 különböző termékből jött össze a kiadó pénze, beleértve a zenei videókat, a csengőhangokat és a zenélő tolltartókat.

Az online és mobil piac az Egyesült Államokban bővül a leggyorsabban, ott ez a szegmens már 40 százalékkal részesedik az összes eladásból (az EU-ban ugyanez az arány 15 százalék). Globálisan a zeneszámok digitális eladása 10, a komplett albumoké 20 százalékkal nőtt tavaly. A legnagyobb teljesítményű zeneboltnak az Apple-hez kötődő iTunes számít - 100 millió ügyféllel 23 országból -, de világszerte több mint 400 legális (vagyis a bevételeket a jogtulajdonosokkal megosztó) online és mobil zenekereskedő működik. A mobil eladások gyorsabban nőnek, mint az online üzletág, elsősorban a nagy szolgáltatókhoz (Vodafone) és telefongyártókhoz (Nokia, Sony Ericsson) kapcsolódó fizetős zeleletöltő szolgáltatások révén.

Ami a tendenciákat illeti, a nemzteközi zenepiac teljesítménye az elmúlt 6 évben 30 százalékkal zsugorodott, a digitális eladások volumene viszont közel 1000 százalékkal nőtt. A további bővülés legnagyobb akadályának a licenszjogok határon átnyúló kereskedelmét szolgáló megállapodások hiánya számít, de számottevő korlátozó tényező az internetes fizetéssel kapcsolatos félelem is.