A világháló - az emagyarorszag.hu világnapi összeállítása szerint - a hidegháború terméke: a 60-as években, a szovjet-amerikai szembenállás csúcsán (vagy inkább mélypontján) az Amerikai Védelmi Minisztérium egy olyan hálózati rendszert épített ki, amely túlél egy atomtámadást is. Ez volt az ARPA (Advanced Research Projects Agency), amely a hálózat sérthetetlenségét két fő strukturális megoldással biztosította. Az első, hogy a hálózatnak ne legyen valódi központja, minden csomópontja több különböző hálózati csomóponttal legyen összeköttetésben. A másik, hogy az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más és más útvonalon, hiszen így az információ bármelyik hálózati csomópont vagy összeköttetés kiesése esetén is eljut a hálózat többi pontjára.

Az ARPA az alapelvek tisztázása után egyetemek és egyetemisták felé fordult. 1969 végére kialakult egy kísérleti hálózat, amelyhez először négy amerikai egyetem csatlakozott – így született meg az ARPANET. Az 1970-es évek közepére fejlesztették ki a ma is használatos protokollt, a TCP\IP-t. Az 1983-as évben az ARPANET-ről levált a katonai rész, melyet MILNET-nek neveztek. Végül az 1980-as évek végére az ARPANET átadta helyét a mai értelemben vett internetnek.

Az internetfelhasználók száma jelenleg megközelíti a 2,5 milliárdot; ez a szám az ezredforduló óta mintegy 560 százalékkal nőtt.