A tőzeg oxigénhiányos környezeteben (általában víz alatt, mocsarakban) képződik az ilyen körülmények között nagyon lassan lebomló, elhalt növényekből. Nagyjából félúton van az egykori növény és a szénné válás között - igaz, a skála a trágyaszerű, a növényi eredetet még egyértelműen mutató formáktól a lignites képződményekig meglehetősen széles.

De bármilyen is a tőzeg, az bizonyos, hogy az alapanyagául szolgáló egykori növények teljes széntartalmát megőrzi. Mivel a növényi szén a légkör széndioxidjából készül, a tőzeglápok évmilliók növényi gázkivonásának eredményét tárolják magukban.

Napjainkban a szárazföld mintegy 3 százalékát borítják tőzegmocsarak, ám a területük - kisebb részben a kitermelés, nagyobbrészt a mocsarak lecsapolása, a tőzeg felégetése és a mezőgazdasági művelésbe vonás miatt - folyamatosan csökken.

A "tőzegtelenítés" jelenleg világ széndioxid-termelésének 5-6 százalékáért felelős (azaz kétszer annyiért, mint a légi közlekedés), de ez az arány sokkal magasabb is lehet, ha a tőzeglápok pusztulásának folyamata felgyorsul. Ugyanakkor - egy, az ENSZ támogatásával elvégzett indonéziai kutatás tapasztalatai szerint - a tőzeg megóvása minden más tevékenységnél hatékonyabban csökkenti a levegőbe kerülő széndioxid mennyiségét.

Eddig  nehezen tudták kiszámítani, hogy a tőzeglápok felszámolása pontosan hogyan hat a klímaváltozás folyamatára, a vizsgálat célja éppen a számszerűsítés volt. A végeredmény szerint a tőzeg sokkal több szenet köt meg, mint a bolygó összes fája együttvéve.

Az adatnak azért van nagy jelentőség, mert a nemzetközi klímaegyezményekben a különféle kibocsátási formákat (egyszerűbben szólva a légszennyezést) ellentételezni lehet olyan tevékenységekkel, amelyek a széndioxid megkötését szolgálják. Eddig főként az erdőtelepítés került szóba, ám a vizsgálat eredményei alapján a tőzeglápok megőrzése sokszorosan hatékonyabb, mint az erdősítés.

A legtöbb lecsapolt tőzegmocsár helyén egyébként pálmaolaj-ültetvény létesül, a pálmaolaj pedig a klímavédelmi okokból használatba vont egyik alternatív üzemanyag, a biodízel legfőbb alapanyaga - a tanulmány nyomán most a biodízel-gyártás jelenlegi gyakorlatát is újra kell gondolni.

An aerial view of land being cleared to make way for a palm oil plantation at the Rokan Hulu Regency in Indonesia's Riau province July 11, 2007. In recent years, experts say peat bogs have been stoking global warming through increasing greenhouse gas emissions because of massive deforestation and conversion into agricultural land and palm oil plantations, especially in Southeast Asia which accounts for a huge chunk of the world's marshes. Picture taken on July 11, 2007. REUTERS/Stringer (INDONESIA)